Ne menjünk el a tűzvédelmi házirend mellett!

A helyszíneket vizsgálva legtöbbször a konyhában a sütő-főző berendezések, a nyílt láng használata és az elektromos zárlat volt a tűz keletkezésének a legfőbb kiváltó oka. Ezek kellő körültekintéssel, a tűzvédelmi szabályok betartásával megelőzhetők, elkerülhetők.

Minden három szintesnél magasabb, és tíznél több lakást magába foglaló társasháznak tűzvédelmi házirendet kell kifüggeszteni a lépcsőházban, amelyet minden lakónak ismernie kell, ezért célszerű a házirendet időről időre újra átolvasni. A dokumentum leírja, mit és hogyan cselekedjenek a lakók, ha tüzet észlelnek, részletezi a menekülési útvonalat is, tízemeletes társasházaknál például az épület kialakítását figyelembe véve javaslatot tesz, hogy az ötödik szinttől, melyik irányba javasolt a menekülés, ám ezt valós helyzetben az is meghatározza, melyik emeletet érinti a tűz, hány szinten van füst. A tűzvédelmi házirend kitér az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályaira (ilyen például a hegesztés), a tárolásra (például festékek, üzemanyag, robogó), a dohányzás korlátozására, a tüzelő- és fűtőberendezések, az elektromos berendezések használatára, továbbá a tűzoltási felvonulási területre is. A liftek használata tűz esetén kerülendő, hiszen az épület áramtalanítása, vagy áramkimaradás esetén a felvonó is megáll, és a menekülők így könnyen a liftben rekedhetnek. Éppen ezért az oltási munkálatokkal párhuzamosan a tűzoltók minden esetben meggyőződnek arról, hogy a liftekben senki sincsen.

A katasztrófavédelem nem csak a társasházak tervezését és építését, hanem az épületek használatát is folyamatosan ellenőrzi. A használati problémák között jellemző a menekülési útvonalak, vagyis a folyosók leszűkítése. A folyosón tárolt ruhaszárító, babakocsi, kerékpár, vagy bútorok nagyban akadályozzák a kijutást, könnyen elesik bennük az ember, ráadásul a tűzoltók mozgását és munkáját is jelentősen megnehezítik. Nagyon fontos tehát a menekülési útvonal szabadon tartása, vagyis egy 110-120 centiméter (a régi házak esetében 110 centiméter, az újépítésűeknél 120 centiméter) széles sáv szabadon hagyása. Ez a ház lakóinak biztonságát szolgálja. Hiába tökéletes egy épület terve, hiába épült a terveknek megfelelően, ha a lakók a tűzvédelmi előírásokat megszegik.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=30&v=pNvKahAwBlQ&feature=emb_title

Gyakran előfordul, hogy a lakók az autóikkal elfoglalják a tűzoltási felvonulási területet, vagyis úgy parkolnak, hogy a tűzoltóautók számára megközelíthetetlenné válik az épület, ami késlelteti a beavatkozást. Olyan lakástűz esetén, amelynél a bent lakók nem tudnak kimenekülni a bejárati ajtón keresztül az épületből, előfordulhat, hogy az erkélyről kell őket menteni. Ha a felvonulási területet egy szabálytalanul ott parkoló autó elfoglalja, akkor a kiérkező létrás vagy emelőkosaras tűzoltóautónak egy új felállítási helyet kell keresnie, ami komoly időveszteséggel jár.

Számos esetben a lakásokban kialakuló tüzet – főleg éjjel – a benntartózkodók már csak túl későn, vagy egyáltalán nem észlelik, ami súlyos sérüléshez, esetleg halálhoz vezethet. Egy lakástűz esetén csak néhány perc áll a lakók rendelkezésére, hogy felmérjék a helyzetet és biztonsággal elhagyják az otthonukat. A telepített füstérzékelő a helyiségben jelentkező füstöt azonnal érzékeli, és még időben riasztja a benntartózkodókat, így lehetőség nyílik a tűzoltás megkezdésére, vagy az égő lakásból a biztonságos távozásra, a lakóközösség azonnali értesítésére, valamint a 112-es segélyhívó tárcsázására. Székesfehérváron már életet mentett egy füstérzékelő készülék. Júniusban egy József Attila utcai társasházban a szomszédok figyeltek fel a füstérzékelő jellegzetes sípolására. Azonnal hívták a tűzoltókat, akik az ablakot betörték, és egy eszméletlen embert mentettek ki a lakásból, ahol a sütőben felejtett vacsora szenesedett el, és telítette füsttel a lakás mennyezetét.