Szeptember, a negyedik nyári hónap? – Egy kálozi amatőr meteorológus tapasztalatai

Az időjárással komolyabban nem foglalkozók számára is feltűnhetett, hogy nem éppen a megszokott módon zajlott az ősz első hónapja. Ellentétben más évekkel, mikor sokszor már augusztus 20-a környékén véget ér a hagyományos értelemben vett nyár, idén az időjárás mintha tudomást se vett volna az évszakok változásáról. Egész hónapban kitartott a szokatlanul meleg idő, nem kellett eltenni a nyári ruhákat, maximum reggelente volt szükség egy vékony pulóverre, a bátrabbak pedig akár még a Balatonban is megmártózhattak.

A szeptember gyakorlatilag a nyár meghosszabbítása volt. Egy hűvösebb hétvégét leszámítva legfeljebb a korai sötétedés emlékeztetett arra, hogy már nem július van. Szinte megállás nélkül sütött a nap, és még az iskolakezdés környékén jellemző több napos esőzések is elmaradtak idén. Úgy is mondhatnánk, hogy az ősz elfelejtett megérkezni és ezt a számok is egyértelműen alátámasztják. Az átlagos 16-17 Celsius-fok körülihez képest idén kereken 20 fok lett a szeptemberi középhőmérséklet, ami egy hűvösebb júliusnak vagy átlagos júniusnak is elmenne – ezzel egyértelműen kiérdemelte a negyedik nyári hónap címét. Nemcsak a saját 15 éves méréseim alapján számít ez rekordnak, de az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai is megerősítik, hogy az idei volt az elmúlt száz év legmelegebb szeptembere.

A hónapban négy kivétellel minden nap 25 fok fölé emelkedett a délutáni hőmérséklet, ami még a nyári hónapoknak is becsületére válna. Az átlagos napi maximum elérte a 28 fokot, ami szintén júliusnak megfelelő érték. Nemhogy talajmenti fagyoktól nem kellett tartanunk, még 10 fok alá is mindössze egy alkalommal csökkent a hajnali hőmérséklet. Korábban ilyenre se volt még példa, mivel szeptember második felében már mindig be szokott csúszni néhány hűvösebb éjszaka.

Nyilván sokan örülnek ennek a hosszúra nyúlt nyárnak, hiszen ilyenkor már minden nap ajándék, amikor nem kell fázni vagy fűteni. Ugyanakkor érezzük talán valahol lelkünk mélyén, hogy nincs ez így teljesen rendjén. Szervezetünk is nehezebben bírja a meleget, mert ilyenkor már nem ennek van itt az ideje. És hogy mit jelenthet mindez a jövőre nézve? Először is nem szabad abba a hibába esnünk, hogy egy-egy kiugró hónapból vagy rendkívüli időszakból messzemenő következtetéseket vonjunk le, indokolatlanul kongatva a vészharangot. Azonban az utóbbi évek tendenciáit figyelembe véve feltűnő, hogy egyre gyakoribbá váltak az átlagosnál lényegesen melegebb hónapok vagy hosszabb időszakok. Azt is nehéz nem észrevenni, hogy a mögöttünk álló telek nem igazán ütötték meg az ingerküszöböt, inkább csak egy elhúzódó novemberre emlékeztettek. Persze régen is előfordultak szélsőségek és akkor se volt minden pontosan úgy, ahogy az a tankönyvekben meg van írva, ezzel együtt úgy tűnik, nem árt kissé újragondolnunk az egyes évszakokkal kapcsolatos elképzeléseinket, elvárásainkat.

Természetesen nem valószínű, hogy mostantól minden évben négy hónapos nyaraink lesznek, és attól sem kell tartani, hogy egy csapásra mediterrán éghajlatú országgá válunk, viszont a forró nyarakra, valamint a tartós hőségre érdemes azért lelkiekben felkészülnünk. Bár idén szerencsénk volt, hiszen a komolyabb hőhullámok és a tavalyihoz fogható aszály elkerült bennünket, ellenben Dél-Európában többfelé előfordultak 40-45 fokok. Ha a szeptemberi légköri felállás júliusban érkezett volna, valószínű, itt is röpködtek volna a 40 fok közeli hőmérsékletek és jó eséllyel sok héten át érvényben lett volna a hőségriadó.

S hogy meddig tart ki ez a jó idő? A jelenlegi számítások szerint akár még október első felében is folytatódhat az átlagosnál melegebb időjárás, a későbbiekkel kapcsolatban azonban legfeljebb találgathatunk. Mivel nincs semmiféle bizonyított összefüggés az ősz és a tél időjárása között, ezért még akár hópelyheket is láthatunk decemberben vagy korcsolyázhatunk a befagyott tavakon, persze az is lehet, hogy idén karácsonykor is a kertben kortyolhatjuk el délutáni kávénkat, ahogy tettük azt tavaly és azelőtt.

Szeptember számokban (a zárójelben lévő számok a 15 éves átlagtól való eltérést mutatják):

• Havi átlaghőmérséklet: 20.0 °C (+3.1) 
• Legalacsonyabb hőmérséklet: 9.9 °C (30-án) 
• Legmagasabb hőmérséklet: 33.0 °C (12-én) 
• Átlagos minimum: 13.4 °C (+1.5) 
• Átlagos maximum: 27.9 °C (+4.7) 
• Havi csapadékmennyiség: 25.6 mm 
• Csapadékos napok: 4 db 
• Legnagyobb csapadékú nap: 12.4 mm (23-án) 
• Nyári napok (amikor a napi legmagasabb hőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot): 26 db (+14) 
• Hőségnapok (amikor a napi legmagasabb hőmérséklet meghaladja a 30 Celsius-fokot): 7 db (+4)

Szerző: Szeless Péter