A tavalyinál jobb termés, nagyon alacsony terményárak

Az időjárás a hétvégi esők megérkezéséig kedvezett az őszi növények betakarításának. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakembere szerint a napraforgótáblák mintegy kétharmadán már végeztek az aratással, azokon a területeken azonban, ahol nem használtak a gazdák érésgyorsítót, egyelőre még „lábon” szárad a növény. A hozamok alapvetően jók, az eddigi tapasztalatok szerint hektáronként 3,5 - 4 tonna körüli napraforgót takarítottak be a termelők. Azt, hogy a végleges terméseredmény miként alakul, a kamarai szakember szerint még nem lehet megmondani. Bár a nedvességtartalom alapján, néhány területen akár már most meg lehetne kezdeni a vármegyében kombájn alá érett mintegy hatvanötezer –hetvenezer hektárnyi kukorica betakarítását is, a magas szárítási költségek miatt a gazdálkodók a mesterséges energia helyett inkább a természetre bízzák a szemek víztartalmának csökkentését, mérsékelve vele valamelyest a magas termesztési költségeket. Erre ösztönzi őket az is, hogy - a gazdálkodók tájékoztatása szerint - a szabadegyházai kukorica feldolgozó üzem „pillanatnyilag” szünetelteti korábban jó gyakorlatnak számító, s a termesztők számára hasznos nedves kukorica felvásárlást. A kamarai szakember szerint a kukoricatermesztők, ha kimagaslóan magas hozamokra nem is, de az átlagosnál valamivel jobb termésre számíthatnak, s ha az árak is megfelelőek lennének, akár „pénzüknél is lehetnének” a gazdálkodók. A kereskedők viszont rendkívül alacsony fizetségért vennék csak át a terményt. Igaz, ez nem kizárólag a hazai piaci helyzetre jellemző, de míg az európai kukoricatermesztő országokban a korábbihoz viszonyítva, 70 százalékra esett „csak” vissza a takarmánynövény tonnánkénti ára, itthon a tavalyi – s már akkor sem magas - árnak mintegy felét kínálják tonnájáért.

-A legnagyobb gondot az alacsony árak okozzák most a kukoricatermelőknek. A hozamok ugyanis – bár valamelyest alatta maradtak a várakozásoknak – jobbak lesznek a tavalyinál, annak ellenére is, hogy a kezdeti, biztató fejlődés után, az augusztus második felében berobbant forróság sokat „elvitt” a várható termésből – állítja a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont kukoricanemesítési osztályának vezetője, tudományos tanácsadó. Marton L. Csaba úgy véli, bár a kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termények importtilalmát, a problémával szembe kell nézni, s alapvetően át kell gondolni a vetésszerkezetet. Ez nem könnyű feladat, mivel a vetésterület mintegy felén gabonát és kukoricát termelünk, márpedig két- két és félmillió hektáron, de legalábbis annak egy részén, nem lennének képesek profilt váltani a gazdálkodók. Enyhíteni lehetne kicsit a gondokon alacsonyabb költségszinten történő gazdálkodással, azt viszont nehezíti az input anyagok magas ára, a kemény termelési költségek. Az ilyen típusú gazdálkodáshoz jó választékban a megfelelő fajták, eredményesen termeszthető hibridek viszont rendelkezésre állnak.

A vármegye gazdaságai közül az elsők között fejezte be a napraforgó betakarítását a Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla Mgtsz. Mint Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezető elmondta, a 300 hektárnyi vetésterületről a közepesnél valamivel jobb termést, hektáronként 3,5 tonnát takarítottak be. A kukorica aratásával egyelőre várnak, nagy valószínűséggel két héten belül indítják el a betakarító kombájnokat.

A szakember egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 30-tól a gazdaságok országszerte, így a vármegyében is, megkezdik a szervestrágya kiszórását. Ennek az „illatos” munkának a végzését, idejét, módját nagyon szigorú rendelet szabályozza. Egyebek között előírás van rá, hogy hogy a kiszórt trágyát négy órán belül be kell forgatni a talajba, továbbá, hogy november végére végezni kell ezzel a tennivalóval. Bár a városlakók a széljárástól függően terjedő szag miatt nem örülnek neki, a szervestrágya használata nagyon sok előnnyel jár, valóságos kincs a talajnak – hangsúlyozta Szabó Gábor.