Május közepéig lehet számítani fagyokat hozó lehűlésre

– A mai klimatikus viszonyok között csak a fagyveszélyes időszak elmúltával, május közepe után lehet és szabad prognosztizálni a terméskilátásokat – hangsúlyozta a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére a FruitVeb (Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) elnöke. Apáti Ferenc emlékeztetett rá: március, áprilisban három nagy sarkvidéki eredetű hidegbetörés érte el az országot. Az első, március 15-én betört hullám nem okozott különösebb károkat, mivel még csak a Dél-Dunántúlon voltak virágban a legkorábbi kajszifajták. A második – március 27-én – érkezett hullámmal járó, régiónként eltérő, kritikus, 2-4 napos éjszakai lehűlés azonban már országszerte virágzás közben érte a kajszi – és őszibarackfákat, a déli országrészben a szilva és a cseresznyefákat is. A harmadik - április 3-án – érkezett, 3-4 éjszakás fagyot hozó hideghullám elsősorban a Dunántúlon és a déli térségben hozott kemény éjszakai lehűlést. A három hidegbetörés során térségenként és éjszakánként eltérő mértékben, de jellemzően mínusz 2 – mínusz 7 fokos lehűlések alakultak ki. Ott, ahol csak mínusz 1-2 fokot mértek, még a virágzó kultúrákban sem alakult ki drasztikus virágkár. A mínusz 3-4 fokos lehűlések több tíz százaléknyi virágkárt okoztak a virágzó, vagy pár nappal a virágzás előtt álló gyümölcsösökben, ott pedig ahol mínusz 5-6 fok, vagy annál is hidegebb volt, a virágzó fákon nagyon jelentős, akár totális virágkárok keletkeztek, s még a virágzás előtt álló, főként cseresznye és szilvafákon is jelentős lett a károsodás.

– A terméskárok mértékét nem lehet még megbecsülni, mivel jelenleg mindössze virágkárokról beszélhetünk,s a virágkár és a terméskár nem egyenlő egymással. Jó virágzás esetén akár a virágok 10- 30 százalékának kötődése is elég lehet a jó terméshez, de optimális körülmények esetén, még egy jelentősebb virágkárnál is lehet nagyobb hozam. Gyakori, hogy bár a lehűlés után a virágszervekben nincsenek szemmel látható fagykárok, látens módon mégis annyira sérült a virág, hogy a virágzás után 4 – 6 héttel, kötődési hiba miatt, tisztuló hullás következik be, ami még a szüret előtt is előfordulhat. Fokozza a terméskilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot, hogy a tavalyi évszázados mértékű aszály miatt a virágok kondíciója, termékenyülő képessége valószínűleg egyébként sem volt tökéletes - indokolta Apáti Ferenc miért nem lehet még megbecsülni a termésveszteség mértékét. Hozzátette: a tavaszi fagyok után csak az a biztos termés, amit már betakarítottunk. A kajszinál és az őszibaracknál biztosan lesznek jelentős terméskiesések, a déli országrészben a cseresznye és a szilva egyes fajtái is károsodtak, a többi gyümölcsfaj esetében „talán még nincs nagyobb gond, de biztosat nem lehet kijelenteni.”

A fagybetörések területenként eltérő mértékben károsították az ültetvényeket Fejér vármegyében is. Nagyvenyim térségében, ahol - mint Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosa fogalmazott – „melegebb hideg volt”, az ültetvények viszonylag jól vészelték át a fagyos éjszakákat. Virágkár persze a gazdaságban is van, az pedig, hogy milyen mértékben „fáztak meg”, mennyire károsodtak a gyümölcsfák virágai, csak a virágzás befejeződését követően lehet megállapítani. A gazdálkodó szerint nagy gond, hogy a szeles, többnyire esős időben „nem mozognak” a beporzó rovarok. Annál aktívabbak viszont a gombafertőzések, amiért erőteljes védekezésre lesz szükség.

Borbás Edit, a vármegye egyik legnagyobb gyümölcstermesztő gazdaságának, a Borbás kertnek az irányítója arról tájékoztatott, hogy náluk főként a mélyebben fekvő területeken és a Velencei-tó környéki ültetvényeken károsított a fagy. Teljes, 100 százalékos virágkár van az abai kajszi ültetvényen, s 50- 100 százalékos több őszibarackosban. 50 százalékos fagykárt szenvedett egyes területeken az érdi bőtermő meggy, annak ellenére, hogy a gazdaságban keményen védekeztek a mínuszok ellen. A szél és az eső azonban nagyon megnehezítette, gyakran lehetetlenné is tette a munkát, mivel a védelmi technológiák hatástalanok, ha a fagy idején a légmozgás sebessége meghaladja a 10- 20 km/h sebességet. Edit asszony most azért aggódik, mert a szeles idő, a gyakori eső miatt alig dolgoznak a beporzó rovarok, míg a gombafertőzések terjedése viszont felgyorsult.