Hidat épít a patinás Caola múlt és jelen között Martonvásáron

A Caola Zrt. név hazánk egyik legrégebbi és legismertebb cégét takarja, a jogelődöt a reformkorban alapította Hutter József szappanfőző mester. A jól csengő márkanevet a csatlakozó Baeder Hermann illatszergyártó alkotta meg Karola nevű kislányának becenevéből, s a 19-20. századfordulótól nyugat-európai nagyvárosokban is ismert volt a Nagy-Magyarországon óriási forgalmat bonyolító kozmetikai cég. Túlélt két háborút, államosítást, majd a rendszerváltás után az óriási piaci versenyben csaknem elvérzett a vállalat, amely 1981-ben újra viselhette, majd 2011-ben ismét megvásárolta az időközben csaknem elvesztett Caola nevet. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő és Szabó Tibor martonvásári polgármester üdvözölték az ipari park első cégét, ősszel avatják a gyártócsarnokot, s más befektetők érkezését várják e jelentős beruházás nyomán.

A fiatalok is ismerik a megmenekült, régi termékeket, mint a Baba szappan, Gabi fogkrém és társai márkákat, pedig a felfoghatatlan piaci versenyben nehéz megkapaszkodni bárminek. A Caola hazai vegyipari cég története megható, 1831-től fogva mindig volt gyártó és tulajdonos, vevő és felhasználó, aki tovább vitte Hutter József szappanfőző álmát. A martonvásári alapkőletételen sokan jelen voltak, hogy az emblematikus beruházást közösen üdvözöljék a város határában nyíló ipari park első szereplőjével együtt. Bándi Imre vezérigazgató és Száraz Anikó igazgató-helyettes politikusokkal, gazdasági vezetőkkel közösen méltatták a kormányzat által elindított Egészségipari Támogatási Program jelentőségét. A 3,9 milliárdos beruházáshoz a kormány kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, nem utolsósorban olyan egészségügyi termékfejlesztést szorgalmazva, amely hazánk kiszolgáltatottságát csökkenti az önellátás növelésével.

Szabó Tibor polgármester Martonvásár látványos fejlődését foglalta össze röviden, amelyhez csatlakozott a martonvásári születésű Tessely Zoltán országgyűlési képviselő. Óriási fejlődés jellemzi a mára járási székhellyé vált kisvárost, a Brunszvik-Beethoven-hagyományokkal és a MTA agrárkutató központjával, mondták el mindketten, s felsorolták az elmúlt tizenkét esztendő legfőbb állomásait, a kivérzett, adósságokkal küzdő település felemelkedésééig. Varga Mihály pénzügyminiszter hozzátette: a Fidesz-KDNP kormány harcedzettségéhez sem fér kétség, a vörösiszap-katasztrófától kezdődően az árvizeken, a migránsválságon át a koronavírus járványig, s most a szomszédban dúló háborúig fegyelmezett és bizakodó intézkedéseket kíván folyamatosan tőlünk. A hazai vállalkozások segítése, támogatása azonban mindennél fontosabb, ez szolgálja a magyar emberek érdekeit, mondta.

A Caola hazai tulajdonú vegyipari cég főként háztartási és professzionális, elsősorban egészségipari felhasználásra szánt fertőtlenítő- és tisztítószereket állít majd elő az új üzemben, tájékoztatott Bándi Imre vezérigazgató. Nem titok, az utolsó percben sikerült megmenteni a vállalatot, s nem véletlenül képes beszéd az is, hogy „tisztán” magyar tulajdonú. A megmentett hagyományos termékek, a mosdó-, tisztálkodószerek és szappanok mellett professzionális fertőtlenítő termékcsalád kifejlesztésével újítottak, nem versenyezvén a multikkal, hanem más stílust, hangulatot kínálván az egyszerűségükkel. Természetesen a minőségben nem kötöttek kompromisszumot, hangzott el, s lefektették az alapkövét az ősszel átadandó új üzemcsarnoknak.