Mezőfalva, szántóföldi napok – Innováció, tudás, információ!

Miben látja a szántóföldi napok jelentőségét?

– Minden idők egyik legsikeresebb jégkorongozóját, Wayne Gretzky-t megkérdezték, mi a sikerének titka, mire ő így válaszolt: „Ne oda korcsolyázz, ahol a korong van, hanem ahova majd érkezik”. Amikor 2017-ben először hirdettük meg a mezőfalvi szántóföldi napokat, az a gondolat vezérelt bennünket, hogy olyan előremutató, a hazai agrárium számára kézzelfogható haszonnal kecsegtető rendezvényt hozzunk tető alá, ami a fejlődését, versenyképességet szolgálja. Ami hozzájárul a magyar agrárium hatalmas potenciáljának kiaknázásához. A világban, ha körülnézünk, új ipari-technológiai, és főként digitális forradalom zajlik, amelynek egyik legjelentősebb terepe az agrárium. Egy olyan tradicionális agrárország, mint a mienk, a maga természeti és humán erőforrásaival nem engedheti meg magának, hogy kullogjon az események után. Nem a korong után kell futnunk, hanem oda kell igyekeznünk, ahová a korong tart. A NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow ezt az irányt mutatja meg a gazdálkodóknak.

Milyen üzenetet hordozott a mezőfalvi rendezvény?

– Minden fórumon igyekszünk felhívni a gazdálkodók figyelmét a versenyképes, fenntartható megoldásokra, és nemcsak az év két napján, hanem folyamatosan. Mindemellett a koronavírus-járvány miatt hosszú idő után ez volt az első nagy agrárrendezvény, ahol újra együtt lehettek az agrárium szereplői. Rendre ez az ország legnagyobb területen, több mint 400 ezer négyzetméteren megrendezett szántóföldi rendezvénye. A szántóföldi napok immár több éve az ország egyetlen olyan álló- és mozgógépes szabadtéri kiállítása, ahol a mezőgazdasági gépek legszélesebb kínálata tekinthető meg, szántóföldi környezetben. Az állógépes kiállításon – mintegy 10 ezer négyzetméteres területen – a hazai mezőgazdaságigép-forgalmazás 80 százalékát lefedő 52 cég mutatta be gépeit, eszközeit. A másfél hektáros demópályán 23 gépkapcsolatot lehetett kipróbálni, emellett a rendezvény középpontjában az évszaknak megfelelő fajtabemutatók, mikroparcellás és demóparcellás növénytermesztési bemutatók is voltak.

– Mindkét nap bemutatkoztak a legújabb nemesítési és kutatási eredmények a gyakorlatban, nagy és biztonságos termést ígérő fajták, hibridek; továbbá a munkaeszközöket, gépeket, gépkapcsolatokat, permetezőgépeket hétköznapi, szántóföldi körülmények között, akcióban lehetett megtekinteni. Mindemellett a kamara szakértői segítséget nyújtottak a látogatóknak például a családi gazdaságok, az osztatlan közös tulajdon, a duális képzés, a szaktanácsadás és más aktuális témák kapcsán. Egy bemutató talajszelvénynél pedig ismertetőkkel vártuk a látogatókat, illetve az országos jégkármérséklő rendszer gyakorlati működését is megismerhették. Komplex bemutatót adtunk a szántóföldi növénytermesztés kihívásairól és az azokra adható válaszokról. A gazdálkodók nyitottságát jól mutatja, hogy rekordlétszámú látogató volt a kiállításon, több mint húszezer ember.

Megnyitójában a fenntarthatóság és a mindennapi élet kapcsolódásáról beszélt.

– Napjaink egyik legtöbbet emlegetett témája a fenntarthatóság, azonban a gyakorlatba történő átültetésében rengeteg a kihívás. Az érdemi változás eléréséhez mind a gazdaságnak, mind a társadalomnak szükséges megtalálnia azokat a pontokat, amelyeket a mindennapi életébe, munkafolyamataiba szervesen tud integrálni. A fenntarthatóság eszmerendszere nem szűkíthető adott ágazatokra, sokkal inkább az azokon átnyúló összehangolása a siker kulcsa. A mezőgazdaság – mint a környezetben és a környezettel dolgozó szektor – számára kiemelten fontos, hogy az élő környezet hosszú távon és jó állapotban maradjon fent. Ezek alapján, és a gazdasági szereplőket tekintve elmondható, hogy az agrárium egyike azon ágazatoknak, amelyek vezető szerepet tölthetnek be a gazdaság fenntarthatóvá válásban.

– Mostani rendezvényünkön például a fenntarthatósági tanösvényen, lépésről lépésére mutattuk be a kulcsfontosságú tényezőket és a köztük lévő kapcsolatot, kezdve a talajtól egészen az élő környezet sokféleségéig. A kiállítás keretében számos hasznos praktikával, technológiával ismerkedhettek meg a gazdálkodók, melyekből egy-kettőt beépítve a gazdálkodásukba saját termelésük gazdaságosságát növelve tudnak tenni környezetünk megóvásáért. Az innovatív technológiák használatával csökkenthetők az inputköltségek, növelhető az eszközök élettartama. Mindezen túl a korszerű szemlélettel, a jó példák fokozatos gyakorlatba ültetésével hosszú távon védhetjük talajainkat, az élővilágot, vizeinket és a levegőt.

Milyen jelentőséggel bírnak a szántóföldi napokon a négy szervezettel aláírt együttműködési megállapodások?

– A kamara részéről számos szervezettel dolgozunk együtt, most a Nemzeti Földügyi Központtal, a Magyar Talajvédelmi Szakmai Szövetségével, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, valamint a Soproni Egyetemmel írtunk alá együttműködési megállapodást. Ezek a megállapodások intézményesítik, intenzívebbé és interaktívabbá teszik közöttünk a már most is több szálon futó kapcsolatot. A jövő agráriuma innovációra, tudásra és információra épül, de mindez csak akkor tud hatékonyan hasznosulni, ha van kellő számú, kiemelkedő képzettségű szakember, akik a tudást megszerzik és továbbadják a gazdálkodóknak, illetve maguk hasznosítják a generációváltás jegyében. Ezért is tartjuk fontosnak a szoros szakmai kapcsolatot az egyetemekkel, az oktatás és a gyakorlat közelítését. A termőföld védelme pedig nemzeti és stratégiai érdek; a Nemzeti Földügyi Központ szerepe kiemelten fontos abban, hogy az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal, mező- és erdőgazdasági földekkel ésszerű gazdálkodást folytassanak annak használói. Mindezen célok a magyar föld védelmén túl a nemzet érdekeit is szolgálják, és messzemenőkig összecsengenek a NAK által képviselt gazdatársadalom érdekeivel. Továbbá annak érdekében, hogy nemzeti kincsünket, a termőtalajainkat legalább a mostani, de lehetőleg még a jelenleginél is jobb állapotban hagyományozzuk utódainkra, megújult szemlélettel kell a talajaink felé fordulni. Számítunk mindebben a talajvédelmi szövetségnél felhalmozódó tudásra szakmai kérdések, problémák felmerülésekor, valamint falugazdászaink és szaktanácsadóink képzése során.

A termőföld szeretete. Szorgalom. Alkalmazkodás…

– Akinek vannak az agráriumban dolgozó ismerősei, jól tudják, ez egy hivatás, olyan, ami nem reggel nyolctól délután négyig tart. A termőföld szeretete, a szorgalom sok évszázados hagyomány, és szükséges is a hosszú távú eredményességhez. Nagy megtiszteltetés volt a számunkra, hogy a 2019-es szántóföldi napokon Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen köszöntötte a jelenlévőket, idén pedig Áder János köztársasági elnök úr nyitotta meg a rendezvényt. Úgy gondolom, jól mutatja ez is, mennyire fontosnak tartja a kormányzat az agráriumot, a vidéket. Teljes mértékben egyetértek köztársasági elnök úrral, aki úgy fogalmazott, az alkalmazkodás lesz a kulcsszó a következő években, a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk kell például a demográfiai változásokhoz, hiszen 2050-ig további kétmilliárddal nő a népesség a világon. Mindez nagy kihívást jelent a mezőgazdaságnak, amelynek globálisan tekintve is (a klímaváltozás ellenére) egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert kell előállítania. Hazánk természeti adottságai jók, a jelenleginél jóval több élelmiszer előállítására is képesek vagyunk. Ez egy olyan érték, aminek a jövőben még nagyobb jelentősége lesz. Nagy kihívás, de nagy lehetőség is egyben.

Egy online aláírásgyűjtést is elindítottak. Mi ennek a célja?

– Május végén felfüggesztették a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalásokat Brüsszelben. Bár a tagállamok ezúttal egységesen léptek fel a gazdálkodóik érdekében, az Európai Parlament baloldali liberális képviselői semmibe vették a javaslataikat. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével közösen indítottunk aláírásgyűjtést, Petíció a magyar agráriumért címmel. Brüsszelnek üzenünk, kérünk mindenkit, támogassa aláírásával hazánk álláspontját, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a magyar gazdák, és ne dráguljanak az élelmiszerek.

– A helyzet éles, a tét nagy. Most dől el az európai agrárium sorsa, és ezzel sok millió ember megélhetése, Európa élelmiszerbiztonságának kérdése. Ennek ellenére a brüsszeli bürokraták és az Európai Parlament a gazdák számára teljesíthetetlen követelményeket akarnak meghatározni. Az új javaslatok jelentős versenyhátrányt okoznak az európai, így a magyar gazdáknak; előnyt biztosítanak az unión kívülről származó, ellenőrizetlen élelmiszereknek; veszélyeztetik a polgárok egészségét; jelentős élelmiszerár-emelkedést vonnának maguk után. Felszólítjuk az Európai Parlamentet, hogy ne okozzanak versenyhátrányt az európai gazdáknak, ezzel biztosítsák a magyar gazdálkodók számára is, hogy továbbra is kiváló minőségű élelmiszerek előállításával járuljanak hozzá az európai illetve a magyar emberek egészséges életéhez!