Korán kezdődött a szezon a Velencei-tónál, fellendült az ingatlanpiac

Az ország harmadik legnagyobb természetes tavánál a telkek népszerűsége ugrott meg az előző évekhez képest.

Az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban a Velencei-tó ingatlanpiacának aktualitásait és sajátosságait veszik górcső alá.

Hagyományosan tavasszal indul a nyaralóvásárlási szezon, de idén már januárban megbolydult a Velencei-tó ingatlanpiaca. Vidéki viszonylatban mindkét terület átlagárai magasnak számítanak és esetenként vetekednek a fővárosi átlagárakkal is, de a jelek szerint ez sem riasztja el az érdeklődők hadát.

Sőt a Velencei-tó piacának olyan szegmensei is vannak, ahol a kínálat már nem tud lépést tartani a kereslettel.

A NAV forgalmi adatai alapján a 2020-ban eladott lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a Velencei-tó és a Balaton déli partján fekvő városok közül Zamárdiban (471 ezer Ft) megközelítette, míg Siófokon (523 ezer Ft) és Balatonlellén (522 ezer Ft) át is lépte a félmillió forintos határt. Gárdonyban az átlagos négyzetméterár 2020-ban 376 ezer Ft, míg Velencén 346 ezer Ft volt, ezekhez hasonló árszínvonal volt kimutatható Balatonföldváron (377 ezer Ft), Fonyódon (376 ezer Ft) és Keszthelyen (314 ezer Ft); az átlagárakat természetesen nagyban meghatározza az eladott ingatlanok összetétele is.

Míg a Balaton és környéke az ország egyik legnépszerűbb nyaralási célpontja, addig a Velencei-tóra egyre többen tekintenek agglomerációként, ez a különbség a két terület ingatlanpiacának sajátosságaiban is tetten érhető.

Vízparti agglomeráció

A Velencei-tó és a környező települések helyzete sok szempontból eltér a Balaton déli partjától. A főváros és Székesfehérvár közeli fekvése, valamint a jó vasúti és közúti közlekedésnek köszönhető gyors elérhetőségük miatt egyre többen tekintenek erre a területre agglomerációként.

Az ország harmadik legnagyobb természetes tavának partján már az év elején megélénkült a telkek iránti kereslet. A használt ingatlanok 500-600 ezer forintos átlagos négyzetméter ára miatt sokan inkább az újépítésűeket preferálják, ahol szinte mindent a saját ízlésük és elvárásaik szerint tudnak kialakítani.

„A telkek esetében egyértelműen növekednek, a lakóingatlanoknál stagnálnak, míg a hétvégi házak, nyaralók esetében csökkennek az árak, itt az alkura is nagyobb a vevők lehetősége.

A használtaknál kelendőbbek az újépítésű ingatlanok, azonban az eladó telkek száma véges és ezek ára is napról-napra emelkedik. Látva a megélénkült keresletet, az eladók esetenként inkább kivárnak és tavaszra-nyárra halasztják az értékesítést, bízva abban, hogy még magasabb árat realizálhatnak a telkükért”

– mondja Lepsényi Kornél, az OTP Ingatlanpont velencei irodájának vezető értékesítési tanácsadója.

Az érdeklődők jellemzően Budapestről és környékéről érkeznek, akik egy fővárosi lakás árából a Velencei-tó partján egy családi házba tudnak költözni. Azt, hogy a Velencei-tó funkciójában nagyvárosi agglomerációvá vált, támasztja alá az is, hogy az ingatlanválasztásnál fontos szempont a vasútállomástól, illetve Velence esetében az M7 lehajtójától való távolság is.

A szakértő hozzátette, hogy a beruházói oldalon is élénkül a kereslet, és az évente 2-3 újépítésű ingatlant felépítő kis cégek mellett nagyobb volumenű projektek is megjelentek a tó partján, ezeknek a társasházi lakásoknak az átlagára a 650-750 ezer forintot is eléri.