Szervestrágyázás: módosítani kellene az erről szóló rendeletet

Mégpedig azért nem, mert az Alsóváros környéki földeken gazdálkodó Aranykorona Zrt. már ősszel – november 1-je előtt – elvégezte a szervestrágyázást, kihordta a földekre és beszántotta a talajba az istálló­trágyát. Az elmunkált területen már szépen fejlődnek az akkor elvetett növények – mondta el a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére Kovács János, a gazdaság vezérigazgatója.

A másik állattartó gazdaság, az Aranybulla pedig egyetlen napig, a hét közepén szórta csak a szerves trágyát, mivel az átázott talaj már nem bírja el a gépeket. Mint a gazdaság növénytermesztési ágazatvezetőjétől megtudtuk, a Kisfaludtól Pákozd irányába mintegy három kilométerre fekvő földekre juttattak ki és szántottak be egy adag baromfi- és szarvasmarhatrágyát. Úgy tervezték, 30 hektáron végzik el a műveletet, de akkor tudnak majd esetleg ismét munkához látni, ha kellően megszikkad a talaj. Szabó Gábor elmondta: az, hogy a városnak mely részén érezni a trágyaszagot, a széliránytól függ. Ha északi a légáramlat, a Börgönd környéki területeken erősebb a bűz, ha déli szél fúj, az Őrhalmi szőlőknél.

A fehérváriak minden évben a két állattartó gazdaságot okolják az időnkénti trágyaszagért, de fontos tudni, hogy a városban dolgozó kisgazdaságok, állattartók is élnek a lehetőséggel, és a rendeletben engedélyezett időpontban kiszórják földjeikre és beszántják az istállótrágyát. A jó gazda nem hagyja – nem is hagyhatja – elveszni ezt az értékes anyagot, a szerves trágya ugyanis annak ellenére, hogy kiszórása időnként néhány napos kellemetlenséget okoz a város lakóinak, fontos és nagyon hasznos tápanyaga a talajnak.

Humusz képződik belőle, s megfelelő kezelés hatására azonnal felvehető táp­anyagokat ad a növényeknek. Javítja a talaj állapotát, minőségét, a nitrátos területeken pedig igazi kincset ér. Hatására olyan mikroorganizmusok jelennek meg a termőföldben, amelyek a kizárólag műtrágyával kezelt talajban nem fellelhetők, s a hasznos mikroorganizmusok elszaporodásának köszönhetően csökken a talajban a kórokozó baktériumok és az egyéb károsítók száma. A jobb talajminőség, a föld termőképességének javulása kedvező hatással van a növények fejlődésére, az élelmiszer-termelésre.

Szabó Gábor hangsúlyozta: a szerves trágya tárolását, kezelését, kijuttatását szigorú előírások szabályozzák. Az 59/2008 (IV. 29) számú FVM-rendelet a környezet, a talajvíz védelme érdekében, továbbá azért, hogy az állati trágya ne terjesszen kórokozókat, gyommagvakat, és kellemetlen szagával ne fertőzze a környezetet, részletesen rögzíti a követelményeket. Szabályozza a tárolás módját, helyét, a kezeléssel és a kihordással kapcsolatos kötelességeket. Előírja azt is, hogy november 1. és február 15. között tilos kihordani a trágyát a földekre. Szabó Gábor szerint ez a tilalom akkor, ha a talaj fagyott állapotban van, érthető, de mivel a telek egyre enyhébbek, nem kellene szigorúan ragaszkodni ehhez a dátumhoz. Meg lehetne engedni, hogy megfelelő talajviszonyok mellett a most tilalom alá eső időszakban is el lehessen végezni a szervestrágyázást, szigorúan betartva az előírásokat. Több nyugat-európai országban így van, s korábban a hazai parasztgazdaságokban is az volt a gyakorlat, hogy télen a trágyakihordás és -beszántás volt a gazdák egyik fontos teendője.