Legyen a tiszta udvaron rendes istálló

Magyarországon a Tenyészet Információs Rendszer gyűjti be, elemzi és szolgáltatja az adatokat. Fejér megyében összesen 4954 regisztrált állattartó hely működik jelenleg.

Az előírások szerint ezeket rendszeresen fertőtleníteni kell a betegségek elkerülése, illetve az állatjólét érdekében. Minden egyes felületre megvan a megfelelő fertőtlenítési eljárás, és meghatározott a felhasználható vegyszerek köre is. Van úgy, hogy pórózus felületről van, hogy a döngölt föld felszínéről, és van, hogy egy medence faláról kell eltüntetni a lerakódásokat. A tisztítás célja, hogy szabad szemmel láthatóan tiszta legyen minden felület, és lehetőleg még a nehezebben hozzáférhető helyeken se legyen szennyeződés.

A tisztítást követő fertőtlenítés célja pedig az, hogy utána ne maradjon kórokozó olyan mennyiségben a felületeken, hogy az betegséget vagy termeléscsökkenést okozhasson.

A szabályok meglehetősen részletesek, kitérnek a kisebb és a nagyobb állatállománnyal rendelkezőkre egyaránt. Feltettük a kérdést, hogy más szabályok vonatkoznak-e a kicsikre és a nagyokra?

A Nébih kommunikációs irodájának válaszából kiderült: – A kis és nagy létszámú állattartó telepekre vonatkozó előírásokról külön rendelet szól. A nagy létszámú állattartó telepek esetében szigorúbbak az előírások. Ezeken legalább harminc ló vagy ötven szarvasmarha, esetleg kétszáz juh vagy kecske helyezhető el. Az is nagy létszámú telep, ahol száz sertés vagy kettőezer brojlerbaromfi vagy ötszáz kifejlett baromfi él, legyen az tyúkféle, víziszárnyas, pulyka vagy bármi hasonló. Ugyanilyen méretű telep az, amelynek területén minimum ötven strucc vagy ugyanannyi anyanyúl és szaporulata vagy hasonlóan 50 prémes állat fejlődik.

A kis létszámú állattartó telepek meghatározása ennél sokkal könnyebb: annak számít minden olyan telep, amelyben a fentiekben meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. A kis létszámú telep állhat akár egyetlen állattartásra alkalmas épületből is.

Járványhelyzetben az állat­egészségügyi hatóság megteheti, hogy szigorított fertőtlenítést ír elő. Ebben az esetben az épületet áramtalanítják, majd elkezdődik az épület belső terének portalanítása a hatósági állatorvos által előírt nemű és koncentrációjú fertőtlenítő oldattal. Aztán kiürítik a helyet, kiviszik az eszközöket és a trágyát, kitisztítják a padlásteret és a csatornahálózatot, majd megkezdődik a mosás, magasnyomású vízsugárral. A fából készült berendezéseket elégetik, az agyagpadozatot 10 cm mélységig felszedik, aztán ha már mindent lemostak és fertőtlenítettek, akkor következik az épület lezárása.

Azokat a telepeket, melyekben sok állatot tartanak, legtöbbször külterületen, agglomerációban vagy akár kifejezetten erre a célra kijelölt övezetben hozzák létre. A kisebbek viszont gyakran lakott területen belül, sőt akár egy családi ház kertjében, udvarában is elférnek. Ilyenkor gyakran nemcsak az elengedhetetlen fertőtlenítés a feladat, hanem az áradó bűz mértékének csökkentése is.

A Nébih szerint az állattartó telepek környékén megjelenő szaghatás vizsgálata a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, amit birtokvédelmi eljárás során vizsgál, tehát nem állategészségügyi, állatvédelmi kérdés.