Kezd kialakulni a végrendelet kultúrája

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) még ősszel készített egy online felmérést, ami azt mutatja, hogy a világjárvány csak kisebb mértékben növelte a végrendelkezési kedvet, a felmérésben részt vevők kilenc százaléka készített végintézkedést a pandémia miatt, és 18 százalékuk fontolgatja, hogy készít. A közjegyzők tapasztalatai is ezt támasztják alá, ugyanis egyre több hagyatéki eljárásban az örökhagyó végrendelete, ideértve az otthon, illetve ügyvéd által készített végintézkedéseket is, alapján adják át a hagyatékot az örökösöknek.

2014-ben egyébként több jelentős változás is történt az öröklődést illetően, melyet a polgári törvénykönyv taglal. Az egyik és talán legfontosabb változás a házastárs törvényes, azaz nem végintézkedésen alapuló öröklését érinti. 2014. március 15. óta a túlélő házastárs az örökhagyóval közösen használt lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyain holtig tartó haszonélvezeti jogot, illetve a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl. Korábban a teljes hagyatékon örökölt haszonélvezeti jogot az örökhagyó házastársa, és nem örökölt mást. De új intézmény a házastársak közös végrendelkezésének és az úgynevezett utóöröklésnek a lehetősége is.

Gyakran okoz a kamara szerint problémás helyzeteket a jogszabályok téves ismerete, továbbá az örökléssel kapcsolatos közkeletű tévhitek. Sokan nincsenek például tisztában azzal, hogy az élettársak a törvény szerint nem örökölnek egymás után, csak akkor, ha végrendelkeznek egymás javára. Az is fontos, hogy tartozást is lehet örökölni, nem csupán meglévő pénzeszközöket, ingatlanokat vagy egyéb vagyontárgyakat. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy főszabály szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek, ha pedig a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Sokan úgy gondolják, hogy a szóban, tanúk előtt tett ígéret is végrendeletnek számít, illetve sokan nincsenek tisztában a végrendelet formai következményeivel, mikor kellenek tanúk, hogyan kell szabályos végrendeletet írni. Ezek, valamint a családi konfliktusok sokszor vezetnek oda, hogy egy vagy több örökös megtámadja a bíróságon a végrendeletet, és a hagyaték átadása elhúzódik, vagy végül nem az örökhagyó feltehető szándéka szerint történik.

Arra a kérdésünkre, hogy melyik az a korosztály, amelyik leggyakrabban hagy végrendeletet, a MOKK azt felelte: – A közjegyzők tapasztalatai szerint főleg a középkorúak, de túlnyomórészt az idősebb korosztály tagjai készítenek végrendeletet, a fia­talabbak csak kis számban. Ugyan­akkor a végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon. Ez elsősorban a vagyonosodással függ össze: míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály, és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amely már sokszor előre, tudatosan megtervezi a vagyon átörökítését. Tehát nem a haláluk köze­ledtével végrendelkeznek, hanem akár évekkel, évtizedekkel korábban.

Céges ügyek is gyakran kerülnek a közjegyzők asztalára, akik ezekkel kapcsolatban is tudnak segíteni.