Vége a jégesős időszaknak

2020.10.17. 15:30

Most téli pihenőre vonulnak vissza a termést védő generátorok

Égre meredő, lángoló csövek juttattak egy speciális anyagot a levegőbe tavasztól őszig, hogy ha képződik is a felhők vastag takaróinak mélyén jég, az ne legyen túl nagy szemű. Ősztől tavasz közepéig kevés a valószínűsége a jégesőnek, így a rendszer leállt.

Palocsai Jenő

Véget ért a 2020-as védekezési szezon, melynek 169 napja alatt összesen 94, azaz átlagosan heti 4 napon kellett bekapcsolni a generátorokat. Az összesen 986 darab szerkezetből 218 automata és 768 manuális. Az egész országot behálózó láncolat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) tartozik. Szinte teljes a lefedettség, amit úgy érnek el a szakemberek, hogy az ország közel ezer pontjáról „lőnek” ezüst-jodidot a felhőkbe, csökkentve ezzel a kialakuló jégszemek méretét, így védve a mezőgazdasági területeken túl a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak. Idén a legtöbbször, 27 alkalommal júniusban kellett bekapcsolni a generátorokat, de augusztusban is 22 riasztás volt. A szeptemberé a negatív csúcs, hiszen abban a hónapban szinte semmilyen eső nem esett, így hétszer csapott fel csupán a láng az égre.

Varga Imre István, a NAK Fejér megyei elnöke kérdésünkre elmondta: – A megyében összesen 42 darab talajgenerátor van, melyből 11 automata és 31 manuális. Ezeket tehát most leállítottuk, mert a jégkármérséklő rendszer védekezési időszaka 2020. szeptember 30-ig tart. A következő szezon védekezési időszakának első napja 2021. április 15-én lesz. A két időpont között nincs védekezés, nem tartunk „ügyeletet”, mert azt sem a következő évszakok időjárási helyzete, sem a mezőgazdasági növénykultúrák vegetációs periódusa nem teszi indokolttá.

A NAK országos közleményéből kiderül, hogy az idei nehezebb év volt, mint általában. Nem kifejezetten azért, mert nagyobb volt a jégeső kialakulásának kockázata, hanem mert a koronavírus miatt csökkenő repülőgép-forgalom negatívan hatott a rendszer működésére. Ennek okai abban keresendők, hogy lényegesen kevesebb meteorológiai adatot szolgáltattak a megszokotthoz képest a ritkán közlekedő légi járművek, ami csökkentette az előrejelzés pontosságát. Nemcsak ahhoz kell pontos előrejelzés, hogy mikor kell az automatáknak bekapcsolniuk, illetve a keze­lőket riasztani a jégeső kialakulása előtt, hanem ahhoz is pontos adatok kellenek, hogy mikor aludjon el a láng a szerkezetek kéményeiben. Mivel kevés adat futott be, így a hatóanyag-felhasználás is jelentősen megemelkedett.

A legtöbbször júniusban kellett bekapcsolni országszerte a talajgenerátorokat, hogy a termést és az ingóságokat védjék
Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

A jelentős méretékű anyagfelhasználás miatti kiesést ellensúlyozandó az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi 1,5 milliárd forintot biztosít. A jégesőkár-bejelentési adatok szolgáltatása révén az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társ­szervezetekkel való együttműködést.

Az agrárkárenyhítés keretében az idei évben kiemelkedő számban, 21 ezer esetben összesen 515 ezer hektárnyi területre tettek eddig kárbejelentést a termelők, ám ezek jégkárral kapcsolatos aránya nem éri el a 9 százalékot.

Most, hogy az eszközök téli pihenőre vonulnak vissza, sok lesz a feladat a központokban. Jelenleg is zajlik a generátorok behordása, leltározási munkák elvégzése, a generátorok és a működtetésükhöz szükséges kompresszorok takarítása, javítása. Ezzel párhuzamosan az országos központban folyik a pénzügyi elszámolások rendezése, a védekezési időszak kielemzése, értékelése, valamint az új fejlesztési irányok meghatározása.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget