Digitális átállás az oktatásban – digitális analfabétizmus a magyar társadalomban

Sokként érte a szülőket, a tanárokat a digitális átállás 2020 márciusában. A kisebbekkel valakinek otthon kellett maradnia és még a technika ördögével is meg kellett küzdenie, hogy a gyermek részt tudjon venni az online oktatáson. Bezárt az iskola, mindenki laptopot vesz – a napi.hu 2020. március 15-én megjelent cikke szerint.

Tehát volt olyan háztartás, ahol rendelkezésre állt digitális eszköz és internet, volt olyan, ahol beszerezték, és olyan gyerek is akadt, amelyik kimaradt az oktatásból. Manapság a legszegényebb rétegnek is van okostelefonja, ami azt mutatja, tud valahogy tőkét teremteni akárki arra, hogy megvegyen egy 50-100 ezer forintos készüléket. Az iskolai oktatás online követéséhez nem kell milliós befektetés. Az Aldi akciós újságban is találhatunk ajánlatot a témakörben, a Medion névre keresztelt márka eszközei minden Aldi üzletben megtalálhatók vitrinbe zárva. De akár használtan is lehet működőképes tabletet, laptopot vagy asztali gépet vásárolni.

„A gyereknek szabad levegőn a helye!”

Melyik életszakaszban engedjük a gyereket digitális eszköz közelébe – ezen a kérdésen rágódik sok-sok szülő. Függő lesz a gyerek! – aggódunk, félünk a kérdés felvetésekor. Nem látott még olyan gyereket a világ, amelyik elutasította volna egy számítógépes játék vagy a filmnézés lehetőségét. Rengeteg választási lehetőség van a virtuális világban, hogy mindenki megtalálhassa a számára flow-élményt (elragadtatást, kikapcsolódást) nyújtó időtöltést.

Vágyhatunk mi arra, hogy a gyerek a szabadban töltse szabadideje nagyobb részét, de a kinti tevékenység elég vonzó-e neki, nem árt mérlegelni. A Gardenista cikke is arról ír, el lehet érni sírás és erőszak nélkül, hogy csemeténk letegye a digitális eszközt.

Engedjünk teret kreativitásuknak a kertben (vagy egy részében), legyen egy nagy kaland helyszíne a kert.

Digitális írástudás

A jelenséget, hogy egy felnőtt ember nem tud vagy nagyon rosszul tud írni és olvasni, analfabetizmusnak nevezzük. A digitális analfabetizmus azt jelenti, az ember nem tudja hatékonyan vagy egyáltalán kihasználni a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket. Vagyis kommunikálni, problémát megoldani, hatást gyakorolni vagy együttműködni másokkal.

A magyar gyerekek javának vélhetően nem okozott nagy technikai kihívást a online oktatás követése. Már sok óvodás is hozzáérhet érintőképernyőhöz a 21. században.

Meg lehet találni az egyensúlyt a mindennapi nevelés és a digitális élet kapcsolatában. Ajánlott elolvasni a Vodafone 7 tévhit a digitális kor gyermekeiről című, és az Aldi a gyermek az interneten című cikkét.

Természetesen készül felmérés a lakosság digitális írástudásáról. Nem áll rosszul a magyar lakosság, a felnőttek körében is van hova fejlődni. A megkérdezettek 76%-a használja hetente legalább egyszer az internetet. Az alanyok 43%-ának van internetet nem használó családtagja. De miért is használják annyian az internetet? Nagyon átalakult sok minden az internet elterjedése óta. Manapság már alig írunk kézzel levelet, üzenetet. A lexikális tudást is sokkal egyszerűbb elektronikus forrásból megtudni. A közösségi oldalakon szerveződnek csoportok, programok. Bár a magazinokat és hírújságokat árusító bódék, üzletek még nem mentek tönkre, a hírfogyasztási szokások is eltolódtak online irányba.

Nem az ördögtől való az internet és egy számítástechnikai eszköz sem. Ne féljünk tőle, hanem használjuk okosan! Gyermekeinknek pedig szabjunk észszerű határokat a használatukhoz, illetve nyújtsunk vonzó alternatívákat, hogy ne a képernyő előtt akarjanak ülni állandó jelleggel.