Egy teljesen egyszerű rendszer, amely képes akár a felére csökkenteni a jégkárokat

A szakemberek szerint a jégszemek legtöbbször fagyott vízcseppekből álló csírákra épülve kezdenek el kialakulni. A csírák lehetnek fagyott vízcseppek, összetömörödött hópelyhek, de akár kavicsok, növényi részek, rovarok is, melyeket az erős feláramló szelek emelnek a zivatarfelhőbe. A csírák a felhőben túlhűlt vízcseppekkel ütköznek össze, és ezáltal hízik egyre nagyobbra a jégszem. Ezt a növekedési folyamatot kell lelassítani vagy megállítani. Erre a feladatra más sok eszközt kipróbáltak, imától a táncon át a jégágyúig. Utóbbiak hatásfokát azzal is igyekeztek növelni, hogy Szent Donát névre keresztelték őket. Ma máshogy történik a jégkárelhárítás, egyszerűbben és mindenképpen hatékonyabban.

Egy folyadékot rejtő tartály, és azt a folyadékot kifelé sürgető nagynyomású levegővel feltöltött palack, illetve a rendszer végén egy kályhacsővel takart égőfej, amely acetonos ezüst-jodidot párologtat el. A védekezéshez használt hatóanyagnak nincs ismert káros hatása az emberre és a környezetre, olyannyira, hogy már régóta használják a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is. Ennyi az egész szerkezet, nincs benne semmi ördöngösség, és mégis hatékonyan véd minket. Nemcsak a szőlőt, a szántót, az erdőt vagy a gazdát, hanem mindenkit, aki a felhők alatt sétál, vezet, él.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Szobonya Nikolett meteorológus beszélt erről a rendszerről nyilvánosság előtt a minap. A statisztika azt mutatja, hogy jó eredményeket ér el vele a NAK, így akár a szomszédos államok számára is követendő példa lehetünk. Ez utóbbi azért is fontos lenne, mert ahogy az elnök elmondta: – Ezzel a rendszerrel csak részben vagy egyáltalán nem lehet védekezni a Magyarország területére a határon túlról érkező „nem kezelt” zivatarcellák ellen, hiszen ezekben a jégmagvak már kialakultak. A szupercellák ellen sem használható, mert azok több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés.

Másik gond, hogy a rendszer hatékonysága az előrejelzés pontosságán alapul, derült ki a szakemberek beszélgetéséből. A drasztikusan lecsökkent légiforgalom miatt a használható meteorológiai adatok mennyisége is megcsappant, így nehezebb a rendszert megfelelően működtetni.

A NAK azonban elkövet mindent és nem hiába, ugyanis mint megtudtuk, tavaly a gazdálkodók alig 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele az utolsó országos védekezés nélkül töltött év – 2017 – értékének.