Segíteni kell a növényeket a kórokozók és kártevők elleni védekezésben

Amíg az általunk dédelgetett kultúrnövények szenvednek, tikkadoznak a szárazság és a szinte állandósult szél miatt, addig a gyomok egyre magasabbra nőnek és a rovarok a maradék erőt is kiszívják a magoncokból és palántákból. Amennyire lehet, kerülni kell a vegyszeres beavatkozások számát, de teljesen elhagyni hosszú távon nem érdemes.

A terület nagyságától függően kell választani permetezőgépet, lehet az pár literestől kezdve 20 literesig bármekkora. A kisebbeket csak fel kell pumpálni, aztán a végigsétálni és fújni. A nagyobbak esetében már az egyik kezünkkel szinte megállás nélkül fenn kell tartani a nyomást, míg a másik karral permetezünk. Viszonylag új és praktikus találmány az akkumulátoros permetező, amit magunk után is húzhatunk, mint egy bőröndöt, de hátunkra is vehetjük, és szinte fáradság nélkül juttathatjuk ki a szereket. A benzinmotoros háti permetezők már komolyabb területekhez, esetleg magas fákhoz valók, míg a szőlészeteben és a szántóföldi kultúrák esetében traktor viszi a függesztett, vagy húzza a vontatott permetezőket.

A legtöbb permetszer úgy készül, hogy hatóanyaga miatt több kultúrában is használható. A tájékoztatót mindig figyelmesen el kell olvasni és az adagolás során be kell tartani a mennyiségeket. Nagy területek esetében hektárra vetítve számolják ki a szükséges hatóanyag mennyiségét. Ha kiskertben történik a növényvédelem, akkor érdemes azt az adatot keresni, hogy hány gramm vagy milliliter vegyszert kell keverni 10 liter vízhez? Mindenképpen legyen milliliteres beosztású mérőedényünk a folyékony szerekhez és grammos mérlegünk a porokhoz.

Hatásmechanizmusát tekintve megkülönböztetünk kontakt és felszívódó szereket. Alapvető különbség, hogy az első csak ott fejti ki a hatását, amivel közvetlenül érintkezik. A kontakt szerek hátránya, hogy ha a növény fejlődik, a levél növekedik, illetve ha új levél bújik elő, az már nem védett, így a beavatkozást meg kell ismételni. Előnyük ezeknek a szereknek, hogy a természetre kisebb terhet rónak és, hogy jóval olcsóbbak, mint a felszívódók. Természetesen rengeteg ilyen készítmény és hatóanyag van a piacon, de a legismertebbek ezek közül a réz és a kén tartalmúak. Ez a két anyag nem tud kimenni sosem a divatból, ha a gombák elleni harchoz kell szövetségeseket toborozni.

A szisztematikus szerek máshogy működnek, bejutnak a növény keringésébe és így eljutnak azokra a helyekre is, ahova nem hullott a mérgező áldás és a hatásuk hosszantartó. Komoly laboratóriumi fejlesztések eredményei, gyakran több betegség ellen is használható, kombinált szerek ezek, de emiatt hektárra vetítve forint tízezrekbe is kerülhetnek. Nemcsak az ára a hátránya, hanem az is, hogy sematikus szerhasználat esetén hatékonyságuk fokozatosan vagy hirtelen csökkenhet, ezért érdemes váltogatni, illetve egyszer-egyszer kihagyni és más hatóanyaggal helyettesíteni őket, majd újra kijuttatni belőle egy megfelelő adagot.

A fedettség mindenképpen fontos, ezért különböző tapadószerek segítenek abban, hogy minél apróbb pettyek ezrei egyenletesen fedjék be a levelek felületét, úgy, hogy a permetlé ne folyjon meg és cseppenjen le a földre.

Vannak olyan földtulajdonosok is, akik az öko-gazdálkodás mellett teszik le a voksukat. Bognár Gábor Csókakőn termeszt szántóföldi növényeket és szőlőt, közel hatvan hektáron. A gazda elmondta, hogy cseppet sem könnyű azok helyzete, akik belevágnak ebbe. A réz- és a kénalapú készítmények zöme nekik is rendelkezésükre áll, de ezeken túl csak olyan szereket használhatnak, amiket a NÉBIH szakértői jóváhagytak. A listán szerepel ugyan pár környezetkímélő rovarölő szer is, de ezek ára tízszer annyi, mint az átlagos szereké. Bognár kihangsúlyozta, hogy fontos távolabbra látni. Ha nem árasztjuk el vegyszerrel a művelt területeket, akkor rövid időre felszaporodnak ugyan a kártevők és a kórokozók, ám ha nem permetezünk például molyok ellen a szőlőben, akkor idővel felszaporodik a katicabogarak száma is, így azok talán kordában tudják tartani a molyok populációját. A csókai gazda hozzátette, hogy most az amerikai szőlőkabóca miatt kötelező a rovarok elleni védekezés, de egyébként kihagyják a permetlé készítéséből az ilyen szereket.

Az öko-gazdálkodók nem használhatnak műtrágyát és gyomirtót sem. Az előbbi hiánya természetesen terméskiesést is eredményezhet, míg a gyomirtó szerek elhagyása komoly kockázatot jelent a terület gyormfertőzöttségét tekintve. Ha elgazosodik a terület, különösen, ha allergén növényekkel telítődik, akkor ugyanúgy büntetik a gazdákat, mint azokat, akik használhatnak gyomirtót.

A szél szinte megállás nélkül jár, és ez akadályozza a permetezést éppúgy, mint a magas hőmérséklet, ezért a legideálisabb a vegyszeres kezelések idejét a hajnali és a kora esti órákra időzíteni. Hajnalban érdemes figyelni arra, hogy ne roskadozzanak a levelek a harmattól, mert akkor a permetszer is lefolyik a földre és kárba vész, ahogy a munka is. Ahogy az öregek szokták volt mondani, minden rendes szél eláll este hatkor, így az egy jó időpont lehet. Jó, mert 25 Celsius alatti hőmérséklet kell és a nép megfigyelés gyakran pontos, így olyankor a szél sem fúj. A legideálisabb permetező időben sem feledkezhetünk meg a védőfelszerelésekről. Az előírásoknak megfelelő zárt ruházat, lábbeli, valamint a kesztyű, a maszk és a szemüveg már a keverés során javasolt.

Ha elkészülünk a munkával, mindent alaposan mossunk el, mert legközelebb hatékonyabb és kellemesebb is tiszta és lerakódásoktól, dugulásoktól mentes eszközzel nekiállni a műveletnek.

Bármilyen hosszú vagy rövid a permetszerek hatása, azt mindig külön meg kell nézni, hogy mi szerepel a leírásban arra nézvést, hogy mikor lehet újra munkát végezni a kezelt területen? A munkaügyi várakozási időnél csak az élelmezésügyi határidő rovat fontosabb. Utóbbit még a kezelés megkezdése előtt le kell ellenőrizni, hogy a megérett termény ne vesszen kárba a nem megfelelő időben rápermetezett vegyszertartalom miatt.