Jó bor mellé elengedhetetlen a jó cégér is

Szlovákiában 17 ellenőrzés során 73 mintát gyűjtöttek össze az ellenőrök, és közülük 31 volt kifogásolható. A problémás borok közül hatról kiderült, hogy adminisztrációs gondok voltak velük, és nem minőségi probléma húzódott meg a háttérben, mégis egy kalap alá vették őket a hibás borokkal. A képet tovább árnyalja, hogy a szűrőn fennakadt tételek nem mindegyike volt magyar származású, volt például olasz is. Sajnálatos módon a sajtóorgánumok már úgy indították el a hírt, hogy a magyar termékek rossz minőségűek, tehát általánosítva és kifejezetten a magyarok ellen kihegyezve.

Megkerestük Varga Mátét, a Móri Borvidék Hegyközségének elnökét, aki egyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja is.

Lehet-e tudni, hogy milyen borok akadtak fenn a rostán?

– A tanács is csak a médiából értesült arról, hogy a Szlovákiában forgalmazott borok egy részével baj van. Nem tudjuk, hogy mely pincészetek és mely borok nem feleltek meg a velük szemben támasztott minőségi követelményeknek. Arról sincs pontos információnk, hogy a palackos borok esetében az úgynevezett asztali vagy a minőségi borokat vették-e górcső alá. El tudom képzelni azt is, hogy a tömegborok vizsgálata hozta ezt az eredményt. A magyar, a spanyol és az olasz lédig, földrajzi jelzés nélküli (FN), illetve a régi kifejezéssel élve, az asztali borok viszonylag olcsón kerülnek exportra. Emiatt statisztikailag is jóval nagyobb mennyiségről beszélhetünk, és a nagy számok törvénye alapján több lehet közöttük a hibás tétel. Mindenesetre a jövőre való tekintettel a HNT mint szakmaközi szervezet szeretne egy olyan ellenőrzési tevékenységet végezni, ami a magyar borok minőségét folyamatosan tudja kontrollálni. Ehhez kell egy megfelelő jogszabályi háttér, különösen azért, hogy az ellenőrzési terület a határokon túlra is kiterjedjen. Így sokkal jobban fogjuk tudni ellenőrizni a forgalomba került magyar borok minőségét.

Eltekintünk az adminisztrációs problémákkal küszködőktől, és csak a minőségi hibákra koncentrálunk. Az egyik gond a dugóíz volt, mi is ez?

– A kifogásolt borok esetében a cikk alapján tudunk csak következtetni, hiszen nekünk is az áll csak rendelkezésünkre, mint itiner. A dugós íz csalóka dolog, mert az is lehet, hogy egy százezres tételből éppen kifogtak egyet. Nyilván egy megfelelő szakember ilyenkor egy másik mintát vesz, mert ennek az előfordulási esélye viszonylag alacsony. A dugós íz úgy alakul ki, hogy egy vegyi anyag, a triklóranizol (2,4,6 TCA) kerül a borba, ami egy rendkívül kellemetlen és jellegzetes ízhibát visz a termékbe. A parafa a paratölgy kérge, egy élő anyag, így természetesen kerülhet rá szennyeződés, tisztítani és fehéríteni kell. A korábban használt klór mindkét feladatot ellátta, de sajnos egy mikrobiológiai folyamat során a különböző klórvegyületekből kialakulhat a TCA. Az őrleményes és a felületkezelt dugók esetében ezt már kiküszöbölték, de a natúr dugók esetében előfordul néha. A hiba tehát nem a bor rossz minőségéből fakad, hanem a felhasznált dugó hibájából.

Egérízt is említenek a híradások.

– Az egéríz egy borbetegség, méghozzá elég súlyos. A kialakulásának pontos oka a mai napig kutatások tárgya, jellemzően az erjedéskori savszegény környezet, valamint a borok kénszegény állapota jelentősen növelik a kialakulásának kockázatát.

Előfordulhat hibás magyar bor a külföldi boltok polcain, de ezt jelenleg egyik magyar hatóság sem vizsgálhatja ki az adott ország területén. Hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt az ellenőrzést a HNT berkeiben?

– Jelenleg a NÉBIH végzi a magyarországi élelmiszer-ellenőrzést. Ezen belül a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága vizsgálja hatósági jogkörben a borokat, ám ez a jogkör csak belföldre szól. A HNT nem hatósági feladatot szeretne ellátni, hanem nyugat-európai példák alapján szakmaközi ellenőrzést végezni. Elsősorban nem laborvizsgálatokra kell itt gondolni, hanem leginkább érzékszervi megfeleltetésre, határokon túlnyúló mintavételezéssel. Szeretnénk az esetlegesen problémás borok termelőit tájékoztatni a konkrét problémáról, legyen az érzékszervi vagy jelölésbeli, és szakmai segítséget, tanácsadást nyújtani a termelőnek ezek kiküszöböléséhez. A jó bort nem elég megtermelni, el is kell azt adni! A piacon nagy a kínálat, széles a paletta, ezért a jó bornak jó cégér is kell, egy ilyen negatív hír pedig abszolút nem tesz jót sem a pincészeteknek, sem a forgalmazóknak és különösen nem a legfontosabbnak, a fogyasztónak.