Felfüggesztett hiteltörlesztés, adó- és járulékfizetési könnyítés

A múlt pénteken bejelentett 10 akciócsoport közül a Varga Mihály vezette pénzügyi kedden ült össze először, a tanácskozásról pedig a miniszter még aznap este videóüzenetben számolt be közösségi oldalán. Ebben elmondta, a magyar gazdaság jelenleg sokkal stabilabb, mint 2008–2009-ben volt, az akkori válság idején, de jól látható, hogy a járvány a magyar gazdaság szereplőit is nagyon mélyen fogja érinteni. A keddi ülés során így megkezdték a 2020-as költségvetés átszervezését, és megkezdődött a 2021-es költségvetés tervezése is.

Az ülés ideje alatt juttatta el szerkesztőségünkhöz a legnagyobb magyar tulajdonú adótanácsadó és könyvvizsgáló azt a sajtóközleményt, amelyben gyors adópolitikai intézkedéseket sürgetett a tömeges elbocsátások ellen. A BDO Magyarország anyaga több érintett ország pénzügyi és gazdasági válaszlépéseit elemezve jutott arra a következtetésre: a nyugtalanító kilátások és hírek ellenére a kormányzatok hatékony intézkedésekkel gyorsan és jelentős mértékben tudják javítani a vállalkozások helyzetét. A negatív hatások tompításának, mint megállapították, a nemzetközi gyakorlatban két iránya látható: egyrészt az azonnali adócsökkentés, másrészt az adófizetési könnyítések. A BDO mindezek alapján egy átmeneti jellegű, de azonnali adó- és járulékcsomag bevezetésére tett javaslatot.

Hogy a nemzetközi tapasztalatokat nem csupán a könyvvizsgálók és adótanácsadók elemezték, azt jól mutatja, hogy a szerdán bejelentett rendkívüli intézkedések fő csapásiránya végül egybeesett az előzetes javaslatokkal. Azzal a lényeges különbséggel, hogy míg a BDO általános és átfogó intézkedéseket sürgetett, az Orbán Viktor által szerdán bejelentett csomag finomabb bontásban, célzottan a gazdaság leginkább érintett ágazatainak terhein könnyít. Ez egybevág azzal a miniszterelnök által korábban megfogalmazott válságkezelési alapelvvel, hogy a kormány lehetőleg mikroszinten, célzottan igyekszik beavatkozni. A kormány vonatkozó, 47/2020 (III. 18.)-as rendelete, amely még szerdán, röviddel éjfél előtt megjelent, csütörtökön lépett életbe. A rendeletcsomag egyik fő vonulata az általános hiteltörlesztési moratórium, a másik a világjárvány által leginkább érintett gazdasági ágazatok terheinek csökkentése, a harmadik pedig a munkajog értelemszerű módosítása.

A kormányrendelet hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozó 1. paragrafusa összefoglalóan arról rendelkezik, hogy a már futó vállalkozási és személyi hitelek tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét 2020. december 31-ig felfüggesztik. Aki változatlanul szeretné tovább törleszteni tartozásait, annak erre lehetősége van, de azt külön kell kérelmeznie. Az 1. paragrafusból az is kiderül, hogy a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. Vagyis, mint arra tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter is rámutatott: a moratórium, azaz a pluszfutamidő alatt meg nem fizetett tőkét és kamatot a bank később felszámolja az ügyfélnek. A 2. paragrafus kimondja: rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíjmutató (thm) nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Új hitelekre tehát a thm tegnaptól legfeljebb 5,9 százalék lehet.

A 3. paragrafussal veszik kezdetüket az ágazati rendelkezések. Az 1. pont arról rendelkezik, hogy a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejátékbeli, a filmipari, az előadóművészi, a rendezvényszervezői és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. E tilalom pedig a kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható. A 2. pont megtiltja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a bérleti díjakat megemeljék. Akkor is, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi. A 4. paragrafus a fent részletezett ágazatokban a munkáltatót mentesíti a munkabér utáni közterhek megfizetése alól. A munkavállaló munkabérét egyedül a természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, amelynek havi mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot. A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek továbbá a 2020. március 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük. Erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor. Az 5. paragrafus a személyszállítási szolgáltatást végző katás és kivás vállalkozásokat mentesíti a vonatkozó törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól 2020. március, április, május és június hónapokra.

A 6. paragrafus pontjai a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény bizonyos bekezdéseit módosítják. Eszerint a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, illetve a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. Az e szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet. Itt tartunk most, de nem zárható ki, hogy hamarosan a gazdasági élet további szereplői is kormányzati könnyítésekben részesülnek.