Jelentős változások a szakképzésben – Újra visszatérnek a technikumok

Január 1-jén lépett életbe az új szakképzési törvény, amely számos változást hozott. Az új stratégia célja, hogy a fiatalok karrierlehetőséghez, vonzó oktatási környezethez és naprakész tudáshoz jussanak.

Dominó Csaba, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum kancellárja tájékoztató beszédében elmondta, egy olyan rendszert kell felállítani, amelyben szélesebb tudással rendelkező, de ugyanakkor a szakmáját jobban ismerő szakembereket tudnak képezni. Erre adnak lehetőséget a technikumok. Ennek ára, hogy a képzési idő az eddigiekhez képest megváltozik. A tanulók számára a német modell szerinti duális oktatást vezetik be, melynek célja, hogy a diákok minél korábban olyan környezetbe kerüljenek, ahol testközelből megismerhetik a leendő szakmájukhoz kapcsolódó folyamatokat. Ebben természetesen aktív szerepet kapnak a kis- és középvállalkozások. A leendő szakemberek már a tanulmányaik során azzal foglalkozhatnak, amivel később a munkahelyükön, ezáltal idejekorán kideríthető, ha valakinek mégsem tetszik az általa kiválasztott szakirány vagy szakma.

A pályaorientáció kiemelt szerepet fog kapni az új rendszerben. Ennek megvalósítása már évek óta folyamatban van. Felmérik az egyén adottságait, a lehetőségeit, a családi környezetét, ezáltal tanácsot tudnak adni a megfelelő szakirány kiválasztásához. A pályaorientáció támogatása már nemcsak az általános iskola 8. osztályától kezdődik, hanem adott esetben akár 4–5. osztálytól el kell kezdeni a különböző szakmai ágazatok népszerűsítését. Az új szakképzési modell minimálisra szorítaná a sikertelen pályaválasztást és a pályamódosítást.

Tanműhelyeket, digitális okostermeket alakítanak ki a még gyakorlatiasabb oktatás megvalósítása érdekében. A magasan kvalifikált szakemberek képzése elengedhetetlen az új rendszerben. A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok továbbképzése ipari környezetben történik.

Változások a képzési szerkezetben

Kulcsár Szilvia, a szakképzési centrum főigazgatója a képzési szerkezet változásáról tájékoztatta a résztvevőket. A gazdasági szervezetek és a szakképző intézmények együttműködése mellett a módszertani megújulás is fontos szerepet kap. Gyakorlatorientált és rugalmas képzési rendszert kell biztosítani a diákok számára, amit az új stratégia is elősegít. Fontos végiggondolni, hogy milyen módszertani megújulásra van szükség, amelyhez elengedhetetlen a pedagógusok továbbképzése is. A tanároknak 4 év alatt kell 60 órát teljesíteniük, kifejezetten vállalati környezetben. Ezeket a továbbképzéseket olyan cégeknél kell lebonyolítani, amelyekhez majd a diákok kapcsolódni fognak. Ezáltal a pedagógus látja a cég elvárásait, és tudni fogja, hogy a diákoknak az adott területen milyen kompetenciákra lesz szükségük.

Át kell alakítani az infrastruktúrát is. Minden intézményben korszerűsíteni kell a tantermeket: a digitális okostermek kialakítása már elindult. A digitális eszközöket továbbra is fejleszteni kell, és fontos, hogy a pedagógusok részéről az elektronikai okos­eszközök használata automatikus legyen.

A szakmák rendszere is átalakul

Az idejétmúlt szakmák kikerülnek a rendszerből, helyettük olyan szakmák lépnek életbe, melyekre növekvő munkaerőpiaci igény mutatkozik. Az OKJ-s képzéseket kivezetik, helyettük megjelenik egy szakmajegyzék, mely az új szakmákat is tartalmazni fogja. Technikumban 98, szakképző iskolában pedig 76 szakma közül lehet választani.

Az alap-szakképesítésre szakirányú elágazások és részszakképesítések épülnek. Alap-szakképesítést szeptembertől már csak középfokú intézményekben lehet megszerezni, felnőttképzésben csak a ráépülő képzés elsajátítására lesz lehetőség.

A technikum 5 éves lesz, a szakképző iskola 3 évig tart – ez az eddigiektől annyiban különbözik, hogy három év után a diákok kikerülnek a munkaerőpiacra, és érettségit már nappali rendszeren kívül, esti vagy egyéb formában tehetnek.

A következő tanévtől a 8. osztályosok egy pályaorientációs előkészítő mérésben fognak részt venni, ahol segítséget kapnak a megfelelő szakterület kiválasztásához. Nagyon fontos, hogy az új rendszer lehetőséget ad az iskolák közti átjárásra, évismétlés nélkül. A 9. évfolyam befejezése után lehetőség lesz a gimnázium és a technikum, valamint a technikum és a szakképző iskola közti átjárásra, évfolyamismétlés nélkül. Ez nagyon jó megoldást jelenthet a lemorzsolódás megelőzésének tekintetében is.

Az új szakképzési rendszer gyakorlatilag nem teszi lehetővé a lemorzsolódást. Aki nem fejezi be az általános iskolát, az a Híd programot felváltó, úgynevezett „dobbantó” osztályba fog kerülni, ahonnan tovább tud menni a műhelyiskolába, amelynek a végén részszakképesítést szerezhet. A tankötelezettség nem addig fog szólni, ameddig valaki betölt egy bizonyos életkort, hanem addig, ameddig legalább részszakképesítést szerez. Eddig az időpontig a szülő köteles biztosítani, hogy a tanuló bejárjon az iskolába, és részt vegyen az oktatásban.

Az ösztöndíjrendszer is átalakul

A technikumban tanulók hétezer, a szakképző iskolába járók tizennégyezer forintos ösztöndíjat kaphatnak. Emellett a diákok Apáczai-ösztöndíjban is részesülhetnek, melyre szociális alapon lehet pályázni.