Az elektronika a húzóágazat Fejér megyében

A feldolgozóipari teljesítmény tekintetében, összességében, a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Fejér megyei telephelyein mintegy 2097 milliárd forint termelési értéket állítottak elő a kérdéses időszakban, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés országos átlaga azonban közel háromszor magasabb, 6,1 százalék volt. Budapest ipari termelése pedig 8 százalékkal nőtt. Az egy lakosra jutó ipari termelés nominális értéke ugyanakkor, Budapest és Komárom-Esztergom mögött, az országos harmadik helyet hozta Fejér megyének ötmillió forint per fővel, miközben az országos átlag 2,6 millió forint per fő volt.

A megye ipari termelésének zömét, nem meglepő módon, a 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások hozták. Ezek termelési értéke 1932 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron 1,4 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszakát. Ugyanakkor az ipari teljesítmény legnagyobb hányadát, 24 százalékát adó kohászat és fémfeldolgozás kibocsátása Fejérben 7,3 százalékkal csökkent. Mivel a közölt adatok nem tartalmaznak további, iparági bontást az alumínium és az acéltermékek vonatkozásában, nem dönthető el, hogy Dunaújváros vagy Székesfehérvár a nagyobb vesztese e csökkenésnek.

A további, szintén jelentősebb súlyt képviselő területek közül az ipar növekményéhez leginkább hozzájáruló elektronikai iparban 17 százalékkal bővült a termelés volumene. A járműgyártásban ugyanakkor 6,2 százalékkal csökkent, ami egyrészt megfelel az járműipar kilátásaival kapcsolatos várakozásoknak, másrészt – érdekes módon – elmarad az iparági átlag országos változásaitól. A járműgyártás országos adatai ugyanis azt mutatják, hogy a termelés volumene 12 százalékkal nőtt. Részletezve: Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében dinamikusan, 19, illetve 16 százalékkal, Bács-Kiskun megyében pedig 6,2 százalékkal bővült a kibocsátás.

Feltehető tehát, hogy a Fejérben tapasztalható visszaesés nem a személygépjármű-gyártás területén történt, de erre vonatkozó adatbontást szintén nem tartalmaz a KSH jelentése. A járműipar mellett a kisebb súlyú területek többségén – textil- és bőripar, fa-, papír- és nyomdaipar, gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar – is csökkent Fejérben a feldolgozóipari teljesítmény. A csökkenést pedig leginkább a villamos berendezések gyártásának felfutása ellensúlyozta.

A feldolgozóipar termelési adatai után az értékesítési adatokat vizsgálva kitűnik: 2019 első három negyedévében a megyei székhelyű ipar ­összes értékesítésének volumene 2,1 százalékkal nőtt. E növekmény­hez nagyobbrészt az exporteladások 2,3 százalékos emelke­dése járult hozzá, míg a belföldről származó bevételek 1,1 száza­lékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A külföldi eladások volumenének növekedését a KSH jelentése szerint főként az elektronikai ipar és a villamosberendezés-gyártás exportjának bővülése eredményezte. Az értékesítésből származó bevételek egyötöde hazai eladásokból, négyötöde exportból származott. Érdemes rámutatni: a megye beszállítói­nak, noha formálisan hazai pia­con értékesítenek, termékeik jellemzően mégis exportra kerülnek.