A jól választott termesztéstechnológia segít a gaz elleni küzdelemben

A gyomokkal való versenyfutást nem nyerhetik meg a termelők, de a jól megválasztott növényvédő szerek és szerkombinációk használata mellett megfelelő termesztéstechnológia, vetésforgó alkalmazásával, a kultúrnövény gyomelnyomó képességének növelésével, egyenletes és gyors fejlődésének a támogatásával kordában lehet tartani a szántóföldeken, kertekben megjelenő kéretlen „vendégek” terjeszkedését. Nem könnyű feladat ez, mivel a gyomoknak hihetetlenül jó az alkalmazkodási stratégiájuk, a mag megérleléséhez kivárják a számukra optimális időt, s ha nem megfelelőek fejlődésükhöz a körülmények, akár hosszabb időt is várnak a szétszórt magvaik kicsíráztatásával. Egyszikű növényekről lévén szó nehéz az irtásuk, annál inkább, mert részben környezetvédelmi okok, részben az Európai Unió előírásai miatt nem túl bőséges a növényvédőszer-választék – mondja Vida Gyula, a Martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont tudományos osztályvezetője. A szakember szerint ebben a kérdésben a kutatók sincsenek könnyű helyzetben, az új növények előállításánál ugyanis nehéz a gyomrezisztens fajtákra szelektálni. A védekezésben a gondosan kiválasztott növényvédőszer-hatóanyagok használata mellett a legcélravezetőbb olyan agrotechnika alkalmazása, amellyel „feketén” lehet tartani a tarlót, megakadályozva vele a gyomok sarjadását.

Kollégája szavait megerősíti Árendás Tamás tudományos főosztályvezető is, aki szerint miután beszűkültek a vegyszeres védekezés lehetőségei, a korszerű hatóanyagokat s a legcélravezetőbb termesztéstechnológiát kell bevetni a gyomok ellen, s kiváltani vele a környezet és az élővilág védelme érdekében egyébként is korlátozottan használható herbicideket. A gyommentesebb termelési környezet ugyanis jó vetésforgóval, szerrotációval, illetve hatékony szerkombinációkkal, a kultúrnövény gyomelnyomó képességének növelése pedig az egyenletes kelés és gyors fejlődés támogatásával is elérhető.

Mindez persze többletköltséget jelent. S nemcsak itthon, hanem más országokban is. Az egyik agrárszaklapban a közelmúltban megjelent írás szerint az angol tudósok Európában elsőként kiszámolták, mennyibe kerül az Egyesült Királyság gazdáinak a gyomok elleni küzdelem. Horribilis összegbe. Csak az angliai földeken legelterjedtebb gyomnövény, a több korábban használt hatóanyagra is toleránssá váló s az őszi búzatáblákban éves szinten átlagosan 800 ezer tonnányi termésveszteséget okozó parlagi ecsetpázsit elleni védekezés 400 millió fontjukba (több mint 155 milliárd forintba) kerül évente a brit gazdáknak. S a tetemes többletkiadás mellé mintegy ráadásként a szigetország a gyom miatt minden esztendőben elveszíti belső búzafogyasztásának öt százalékát. Az ecsetpázsit pedig csak egyike azon 21 különböző rezisztens biotípusokkal rendelkező gyomnövénynek, amelyek megkeserítik Európában a gazdák életét, s jelentős károkat okoznak a kalászosokban. Nálunk a gabonaültetvényekben a legtöbb problémát a fenyércirok okozza, de a vadzab és a parlagfű elleni védekezés is sokba kerül a gazdálkodóknak. A helyzet azonban szerencsére messze nem olyan súlyos, mint Angliában – hangsúlyozza Árendás Tamás.

Tapasztalata szerint egy évtizedekkel korábbi mélypont után bekövetkezett szakmai fejlődés, a gépesítés s a korszerű agrotechnika mind szélesebb körben való alkalmazásának eredményeként sokat fejlődött a hazai mezőgazdasági termelés színvonala, jók a növényállományok. Ahhoz, hogy így legyen, hozzájárultak azok az agrotechnikai kutatások is, amelyeket évtizedek óta végeznek Martonvásáron, s amelyek eredményeit igyekeznek minél szélesebb körben megismertetni a gazdákkal.

A vegyszertakarékos gyom­irtás újabb nagy kihívás a gazdáknak – állítja Szabó Gábor, a székesfehérvári Aranybulla növénytermesztésiágazat-vezetője, aki szerint a megoldáshoz nagy segítség, hogy a növényvédőszer-gyártók folyamatosan dolgoznak az újabb hatékony szerkombinációk előállításán.