Elképesztő a látvány: vörösen vibrálnak a vértesi lankák

Ágoston egy szári biogazdaság vezetője, aki sosem gondolta volna, hogy vértesboglári szántóföldi táblájával válik a közösségi felületek közkedvelt szereplőjévé. Bíborheremezőt telepített ugyanis, amely varázslatos, bordóba hajló vöröses virágával pompás színekbe öltöztette a tájat. Mellette más gazdálkodók is megtették ugyanezt, így ez a növény méltán érdemelte ki az idei tavasz sztárja címet. A bíborhere mézelő növény, a méhek tehát nagyon szeretik. – Ez is nagyon fontos oka annak, hogy úgy gondoljuk, a vértesi ökoszisztémában és biogazdaságunkban nélkülözhetetlen növény – mondja Ágoston.

Ágoston a családi gazdaságot 2015-ben vette át, előtte Németországban tanult agrár-közgazdaságtant. Amikor hazaérkezett, első dolga volt, hogy ökológiai gazdálkodásra állítsa át a farmot.

– Éppen ezért – mondja, miközben terepjárójával tartunk a regényes, sáros-dagonyás utakon a Csoroszlya farm vértesboglári szántóföldjére – fő célunk, hogy olyan növényeket termeljünk, amelyek környezetkímélőek.

Továbbá az is – teszi hozzá –, hogy direkt magyar piacra termeljenek. A burgonya az egyik fő terményük, amelyet a legnagyobb magyar séfek és éttermek vesznek át tőlük.

– Az irány tehát, hogy ne csak külföldre adjuk el a saját magyar termékeinket, hanem közvetlenül a fogyasztóknak, illetve magyar vállalkozásoknak – mondja Ágoston. De hogy hogy jön a képbe a bíborhere, az is hamarosan kiderül… – Bíborherét több okból vetettünk. 2015-ben kezdtük meg az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, s jelenleg 260 hektáron gazdálkodunk, amelyet vetésforgóban művelünk. A jó biogazdaság egyik alapfeltétele a megfelelő vetésforgó. Ezek szerint nálunk 50 százalékban gabona, 25 százalékban pillangós növény, 25 százalékban pedig egyéb – például napraforgó, kukorica, szója – kerülhet a táblákra. A pillangós növénynek nagyon fontos feladata van a vetésforgóban, ezért lényegében négyévente vetjük vissza a teljes terület 25 százalékában. A bíborhere pillangós növény, s azért hasznos, mert megköti a talajban a nitrogént, s ezzel együtt javítja a talajszerkezetet. S mivel a biogazdálkodásban nem használunk műtrágyát, a pillangós növények a tápanyagutánpótlásban nagy segítségünkre vannak.

– Annak, hogy a bíborhere mellett döntöttünk, természetesen gazdasági oka is van: azt tapasztaltuk, hogy nagyon jól érzi magát a vértesboglári területeinken és szépen fejlődik. Mi vetőmagot állítunk elő belőle – árulja el az agrár szakember, ahogy azt is: még közel egy hétig virágzik ez a pompázatos növény, majd június közepére beérik, akkor aratják. Magja egy vetőmagüzembe kerül, ahol pedig különböző magkeveréket, például takarónövény és méhlegelő mixet állítanak elő belőle. De nem szabad elfeledkezni egy másik nagyon fontos pozitívumáról sem – a méhek világnapja apropóján, amely néhány napja volt, érdemes tudni, hogy a bíborhere mézelő növény, a méhek tehát nagyon szeretik. – Ez is nagyon fontos oka annak, hogy úgy gondoljuk, a vértesi ökoszisztémában és biogazdaságunkban nélkülözhetetlen növény – mutatott rá Ágoston.

Az pedig, hogy egyre többen alkalmazzák az elmúlt években hazánkban, számos előnye mellett annak a Zöldítés programnak is köszönhető, melynek lényege, hogy akkor kapnak meg a gazdák bizonyos támogatásokat, ha takarónövényt vagy pillangós növényeket is beillesztenek saját vetésforgójukba. Nos, ezért láthatunk most egyre több mezőgazdasági táblát bíborba borulni.