A kérdés az: mekkora város is legyen Székesfehérvár

Az 1961-ben alapított és napjainkra 36 tagállamot számláló gazdasági szervezethez hazánk 1996 májusában csatlakozott – a most elkészült országjelentés azóta sorban a 15-ik. A következő jelentés 2021-re várható. A jobbára kétévente elkészülő OECD-országtanulmányok a tagországok közép- és hosszú távú gazdasági folyamatait és kilátásait mutatják be, és elemzik részletesen – illetve ajánlásokat fogalmaznak meg.

A legújabb tanulmányt bemutató csütörtöki rendezvény vendége volt Álvaro Pereira, az OECD közgazdasági osztálya országtanulmányi részlegének igazgatója, Jens Høj vezető közgazdász, Ania Thiemann közgazdász, valamint Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára.

A vendégeket és a rendezvény résztvevőit Égi Tamás alpolgármester köszöntötte, aki röviden felvázolta a regionális növekedés azon kérdéseit, amelyekkel Székesfehérvárnak kell szembenéznie az elkövetkezendő években. Elhangzott: Fehérvárról már 6 évvel ezelőtt is 260 ezer emberre ható centrumként beszélt az akkori OECD-tanulmány. Ma pedig a város munkavállalóinak száma kétszer annyi, mint amennyi a demográfiai adatokból következne: számszerűsítve mintegy 80 ezer fő. A fehérvári infrastruktúra által naponta kiszolgált népesség 170 és 200 ezer fő között változik, miközben az érkező állami támogatások csak 100 ezer lakossal számolnak, és az iparűzésiadó-elvonás sincs tekintettel a város által ténylegesen kiszolgált népességszámra. – Tárgyalások folynak a pénzügyminisztériummal, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegét a régiós feladatokra fordíthassuk – jegyezte meg az alpolgármester, e ponton Balogh Lászlóra pillantva. – A kérdés egy ideje már az: mekkora város legyen Székesfehérvár – zárta beszédét az alpolgármester. – A lehetőségek alapján sokkal nagyobb is lehetne, ám ehhez infrastruktúrafejlesztés kell, amihez az állami segítség elengedhetetlen. Ugyanakkor ez remek befektetés lenne az államnak, hiszen már most is kimagasló bevételeket lát innen.

Álvaro Pereira köszöntőjében hangsúlyosan gyönyörűnek nevezte Székesfehérvárt, amelynek történelmi értékeit már első pillantásra is jelentősnek ítélte. A tanulmányra térve elmondta, az két fő részből áll. Az egyik az idősödés problémáit tárgyalja, a másik a regionális fejlesztésekkel foglalkozik. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről szólva Pereira kijelentete: az OECD-tagállamok sorában az egyik legjobban teljesítő gazdaság a magyar, bár azért a jövőre vonatkozóan lassulást prognosztizált a szakember (amint az elemzők az elmúlt évekre is mindig – tesszük hozzá).

A szót átvéve Jens Høj vezető közgazdász két mozzanatot emelt ki. Egyrészt azt, hogy az országon belüli regionális különbségek túl nagyok. Mint fogalmazott: északnyugat és a főváros befektetésileg jól ellátott, míg bizonyos egyéb térségek jelentős lemaradásokkal küzdenek. Másik mozzanatként azt emelte ki a szakember, hogy egyelőre a kis- és középvállalkozások még alig részesülnek az egyébként jelentős külföldi tőkebefektetésekből. – Magyarországnak még meg kell ismertetnie értékeit a világgal – hangsúlyozta összefoglalóan Jens Høj.