Új, komplex hulladékkezelő központ épül Adonyban és Székesfehérváron

Mindezért a hazai hulladékgazdálkodás időszerű állapotának megfelelően újra átgondolt hulladékgazdálkodási célokat kellett meghatározni – tájékoztatta lapunkat Égi Tamás, Székesfehérvár alpolgármestere, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás társulási tanácsának elnöke. A fő irányok: a hulladéklerakással történő ártalmatlanítás háttérbe szorítása, a hulladékból minél több hasznosítható anyag kinyerése, a hulladék energetikai hasznosításának előtérbe helyezése, a meglévő infrastruktúra minél jobb kihasználása, fejlesztése, a biológiailag lebomló hulladék (zöldhulladék) kezelésének, komposztálásának megoldása.

Az önkormányzati társulás öt megyére terjed ki

A társuló önkormányzatok az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását, az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek biztosítását tűzték ki célul. A megalakulástól, azaz 2006-tól több változás is történt, jelenleg a társulás működési területe 5 megyére (Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna és Veszprém) terjed ki, az érintett településszám 166, az érintett lakosságszám pedig 588 324 fő. A társulás székhelye Polgárdi, döntéshozó szerve a társulási tanács, a munkaszervezeti feladatokat a város polgármesteri hivatala látja el.

A társulás három közszolgáltatóval – Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Kft. (Székesfehérvár), Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. (Polgárdi) és Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (Kecskemét) –, valamint négy alvállalkozóval – Oroszlányi Környezetgazdálkodási Nonprofit Zrt., Dunanett Nonprofit Kft. (Dunaújváros), Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (Velence) és Kunépszolg Nonprofit Kft. (Kiskunlacháza) – kötött közszolgáltatási szerződést.

– Az elmúlt években 93, műszaki védelemmel nem rendelkező települési hulladéklerakó rekultivációja történt meg több mint 8 milliárd forint európai uniós és hazai forrás felhasználásával – mondta el Égi Tamás. – A hulladékgazdálkodás területén 2012-től óriási változások történtek, amelyekhez a társulásnak is alkalmazkodni kellett, fejlesztési elképzeléseit a megváltozott jogszabályi, intézményrendszeri környezethez igazodva kellett kialakítani. A tervek forrásoldalának biztosítására 2015 őszén nyílt meg újfent az uniós támogatások pályázati lehetősége.

Hamarosan megkezdődnek a kivitelezési munkák

A hulladékgazdálkodási társulás a konzorciumvezető Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel közösen nyújtott be pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium környezeti és energiahatékonysági operatív program irányító hatóságához. A fejlesztési elképzeléseket a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. jóváhagyását követően az irányító hatóság támogathatónak ítélte, 2016 júliusában aláírták a támogatási szerződést, és megkezdődött az előkészítő munka, valamint a közbeszerzési eljárások lebonyolítása.

A korábbi évek megtorpanását követően ma már úgy fogalmazhatunk, hogy a Közép-Duna Vidéke társulás újra a „fedélzetre” került. Elindult a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését szolgáló projekt, s hamarosan a kivitelezési munkák is megkezdődnek. Amint megtudtuk: 15,6 milliárd felhasználásával két új, komplex hulladékkezelő központot (Adony és Székesfehérvár) építenek, továbbá nyolc hulladékudvart (Budakeszi, Dunaföldvár, Dunaújváros, Gárdony, Mór, Polgárdi, Oroszlány és Székesfehérvár) alakítanak ki, valamint beszerzik a vegyes települési hulladék és az elkülönített hulladék gyűjtésére alkalmas edényzetet, a szükséges járműveket és egyéb gépeket.

Adonyban megvalósul a vegyes hulladék kezelésének teljes folyamata: az előkezeléstől az egyes frakciók szétválogatásán át a másodlagos tüzelőanyag-előállításig, valamint az előállított anyag tárolásáig. Székesfehérváron a mechanikai előkezelő mű létesítése pedig lehetővé teszi a képződött vegyes hulladék esetében a 80 milliméter alatti frakció leválasztását.

Hulladékégető nem szerepel az új elgondolásban

A lomhulladék kezelését – azaz az előválogatást, valamint a minél nagyobb arányú, anyagában történő hasznosítást – a fehérvári és az adonyi kezelőművek biztosítanák. Az üveghulladék gyűjtésére a gyűjtőszigetes rendszert alkalmazzák, ennek érdekében a meglévő gyűjtőszigetek funkciót váltanak, és az üveghulladék gyűjtésére lesznek elérhetők. A zöldhulladék lerakásra kerülő részének csökkentése érdekében fejlesztik a komposztálókon alkalmazott berendezéseket, így a gyűjtött zöldhulladékból haszonanyagként szolgáló komposzt képződhet.

Annak idején dugába dőlt a várpalotai hulladékégető terve, és információnk szerint az új elgondolásban nem is szerepel az égetőmű, mivel a létesítmény építésére nincs elérhető pályázati forrás. A társulás hulladékgazdálkodási koncepciójának megvalósítását szolgáló projekt mintegy 90 százalékban európai uniós és 10 százalékban hazai, központi támogatás felhasználásával valósulhat meg.

– A hulladékgazdálkodási, egészségvédelmi és környezetvédelmi szempontok megkövetelik a települési hulladék szervezett gyűjtését és ártalmatlanítását. A környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok (és az uniós irányelveknek történő megfelelés igénye) azonban már rövid távon sem engedik meg, hogy az újrahasznosítható hulladékokat lerakással ártalmatlanítsuk – tette hozzá végül Égi Tamás, a társulási tanács elnöke. – Ezért szükséges a hulladékok elkülönített gyűjtése, utóválogatása és az újrahasznosítható anyagok feldolgozása. A hulladékgazdálkodási rendszer jelen fejlesztési terve a hulladékhasznosítás előtérbe helyezését határozta meg, amely mind az európai uniós, mind a magyar jogszabályi követelményeket szem előtt tartva komplex rendszert valósít meg a Közép-Duna vidéke régióban a regionalitás elvének megfelelve.

A CÉLSZÁMOK

2030-ra a települési hulladék 65 százalékos arányú újrahasználatra történő előkészítése és újrafeldolgozása; a csomagolási hulladék 75 százalékos arányú újrahasználatra történő előkészítése és újrafeldolgozása; a lerakásra kerülő települési hulladék arányának maximum 10 százalékra történő csökkentése; az elkülönítetten gyűjtött hulladék lerakásának tilalma. A cél természetesen a teljes körű hasznosítás biztosítása, a körforgásos gazdaság elérése. Azonban azt is látni kell, ehhez nagyon sok feltételnek kell együttesen teljesülnie, melyek csak fokozatosan érhetők el. A lakossági hulladék esetében arra kell törekedni, hogy egységes elvek mentén működő nagyobb régiókat átfogó rendszerek működjenek, mert a feldolgozáshoz szükséges anyagmennyiség és anyagminőség csak így biztosítható.