A mezőgazdasági gépész is hiányszakma Fejérben

A mezőgazdaság Magyarország gazdaságának hagyományosan egyik fontos ágazata, mely a bruttó hazai termék, a GDP termeléséhez 3,8 százalékkal járult hozzá a tavalyi évben. Az agrárium dinamikus fejlődése többek között a folyamatos gépberuházásoknak és fejlesztéseknek, az egyre magasabb felszereltségű, intelligens mezőgazdasági munkagépeknek köszönhető, melyek javítják a termelékenységet.

A technika soha nem látott mértékű fejlődésével párhuzamosan viszont évek óta arról hallani, hogy jelentős munkaerőhiánnyal küzd az ágazat. Komoly problémát okoz, hogy nincsen elegendő szakember, jelenleg például tizedannyi mezőgépészt foglalkoztatnak, mint amennyire szükség lenne.

Bizakodásra ad okot ugyanakkor az, hogy a mezőgazdasági gépész szakma egyre vonzóbb a fiatalok számára, s a pályaválasztás előtt álló diákok közül egyre többen választják ezt a területet továbbtanuláskor. Idén ősszel minden eddigi rekordot megdöntve 2700 mezőgépész diák kezdte meg tanulmányait.

Az elmúlt 5 évben a mezőgazdasági gépész képzésben résztvevők száma 2-3-szorosára nőtt. Ha a megyei bontást nézzük, kiemelkedik Hajdú-Bihar megye, ahol 2016-ban tízszer annyi mezőgépész ült iskolapadba, mint 2013-ban. Ez a pozitív irányú változás annak az országos összefogásnak, képzési és karrierprogramnak is köszönhető, amit a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) a Földművelésügyi Minisztériummal karöltve indított el három évvel ezelőtt.

A mezőgazdasági gépész pálya iránti megnövekedett érdeklődésről számolt be lapunknak a dr. Entz Ferencről elnevezett velencei mezőgazdasági szakképző iskola megbízott igazgatója, Stossek Balázs is. Mint elmondta: az intézmény seregélyesi tagiskolájában már harmadik éve, hogy két osztályt is indítottak mezőgazdasági gépészek képzésére, idén például a félszázat meghaladó létszámmal. Emellett – érettségit adó – szakgimnáziumi képzés is indult: az ide járó 21 diákból agrárgépész technikus lesz. A leendő mezőgazdasági gépészek oktatásában is teret nyert a duális képzés: a tanulók a 9. évfolyam befejezését követő szintvizsga letétele után mennek tanulószerződéssel külső gyakorlati helyekre. Mivel ez a szakma már második évben számít a megyében hiányszakmának, a diákok – tanulmányi eredményük függvényében – ösztöndíjat is kapnak, melynek összege havi 18 és 35 ezer forint között van. A gyakorlati képzőhelyek között kisebb és nagyobb gazdaságok is vannak. Ekkor, a termelés körülményei között találkoznak a leendő mezőgazdasági gépészek azokkal a – sokszor több tízmillió forintot érő – munkagépekkel, amelyekért majd nekik kell felelniük.