Betett a kukoricának a csapadékhiány, a hőségnapok, illetve a jégeső

– Bár egyes híradások szerint hektáronként hét tonna körüli termésátlagra számítanak a gazdák, szerintem az országos átlag közelebb lesz a hat tonnához, mint a héthez. Az időjárás ugyanis nem kedvezett a kukoricának: a más években megszokottnál 100 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, július, augusztusban 43 hőségnap volt, s több helyen jégeső is súlyosbította a helyzetet – mondta Marton L. Csaba tudományos osztályvezető a múlt héten rendezett martonvásári kukorica bemutatón.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont hagyományos rendezvényére érkezett gazdálkodókat Balázs Ervin a kutatóközpont főigazgatója köszöntötte. Emlékeztetett rá, hogy Martonvásár hat évtizede a hibridkukorica nemesítés fontos bázisa, hiszen az intézmény kutatója, Pap Endre nemesítette ki 1953-ban Magyarország és a kontinens első beltenyésztéses hibridkukoricáját, s a nemesítés, a vetőmagtermesztés az óta is sikertörténet.

– Nagyon fontos, hogy a termelők elfogadják és befogadják a tudomány új eredményeit, az ugyanis jelentősen befolyásolja a kukoricatermesztés versenyképességét. E tekintetben sokat jelent, hogy a mezőgazdasági munkákba bekapcsolódott az a fiatal generáció, amely ma már igényli és sikerrel alkalmazza a korszerű módszereket – hívta fel a figyelmet Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Marton L. Csaba összehasonlítva az elmúlt évek és az idei esztendő időjárásával kapcsolatos mutatókat, elmondta: az utóbbi években egye magasabb az átlaghőmérséklet, mind melegebbek a nyarak, s kevesebb a csapadék. A kutatók számára ez lehetőséget teremt arra, hogy a növények alkalmazkodó képességére szelektálva változatosabb klímaviszonyok között próbálják ki és teszteljék a hibrideket. A termelőket pedig arra kényszeríti az ideihez hasonló időjárás, hogy a hőséget, a szárazságot és a stressz hatásokat jól tűrő fajtákat termesszenek.

A martonvásári nemesítők évente mintegy tízezer genotípust próbálnak ki a tenyész kertekben és a kísérletekben, s közülük választják ki, majd teszik be az aktív programokba azokat, amelyek leginkább megfelelnek az adott céloknak és elvárásoknak. A hibrideket nem csak itthon tesztelik és minősíttetik, hanem külföldön is. Az utóbbi 3 évben 32 martonvásári hibrid kapott állami minősítést Szlovákiában, Romániában, Olaszországban és a Közel-keleten. Magyarországon a vetésterület mintegy 7-8 százalékán, külföldön – egyebek között Romániában, Szlovákiában, több nyugat-európai országban, továbbá Kazahsztánban, Törökországban, Iránban, Üzbegisztánban – az otthoninál nagyobb területen termelnek martonvásári nemesítésű hibrideket. Most éppen Pakisztánból várják egy fajta minősítését, ami azért érdekes a martonvásári kutatók számára, mert ott igazán extrém körülmények között bizonyíthat az általuk előállított hibrid, ugyanis már közvetlenül a vetés után 30 fokot, virágzáskor pedig 40-50 fokos meleget kénytelen elviselni. A tapasztalatok egyébként kedvezőek, a martonvásári fajták jól viselik a számukra kedvezőtlen körülményeket is. A sikerhez hozzájárul, hogy a martonvásári kutatóknak és a vetőmagtermesztőknek az 1970-es évektől – az amerikai és az európai külföldi hibridek magyarországi megjelenése óta –, kemény nemzetközi versenyben, az itteninél kedvezőbb feltételek között dolgozó multinacionális cégek ellenében kell bizonyítaniuk, s eredményeiket a legjobbakhoz kell mérni. Idáig ez sikerült.

A vetőmagtermesztésről Oross Dénes ügyvezető igazgató számolt be.

Mint elhangzott, a folyamatos technológiafejlesztés eredményeként az előállított fémzárolt vetőmag mennyisége 1990 óta megduplázódott, s a második helyre került Európában.