Hazánk gyógynövénykincsét őrző kert Vértesacsa határában

Három éve látogatható a 9,6 hektáron elterülő Föngyöskert Gyógyító Völgy. Becse Ildikó, a kert tervezője és egyik gondozója volt túravezetőnk.

A területet valaha pálos szerzetesek használták. Ildikó kifejtette, ahogy itt, úgy országszerte máshol is, ahol egykor szerzetesek élték mindennapjaikat, magas a földsugárzás.

– Szerintem ők valamilyen formában érzik, érezték ezt a sugárzást – mondta erről vezetőnk, aki vallja, e mágneses kisugárzás jótékony hatással van az egészségre.

Olyan kert, amilyen máshol nincsen

– Évekkel ezelőtt Bognár Sándor, a kert alapítója azzal keresett meg engem, hogy tervezzek egy olyan kertet, amilyen még nincsen – elevenítette fel Ildikó, aki a gyógyító kert több egyedülálló tulajdonságára is büszke.

– Nagyon magas a bemutatott gyógynövények fajszáma. Magyarországon 427 féle gyógynövényfajról van írásos tudomásunk, amely néprajzi ismereteinkben megőrződött. Ennek körülbelül csak a harmadát lehet herbáriákban kapni – magyarázta nekünk Ildikó. – Az egyik oka ennek abban rejlik, hogy régen máshogy használták a gyógynövényeket: elsősorban megelőzésre itták! Amikor a határban dolgoztak az emberek – a Föngyöskert mellett is van szántótábla –, nem volt arra idejük, hogy éjjel-nappal gyógynövényeket gyűjtsenek. Azonban minden egyes élőhelyen ismerték a különböző betegségekre jó gyógyírt – mesélte a kertépítő. – A régiek megbecsülték a kisebb hatóanyag tartalmú növényeket is – tette hozzá.

Az erős lázcsillapító hatású fűzfalevelet és -kérget február és március tájékán lehet gyűjteni, később nem. A bodza bogyója és virága sincs egész évben. A köztes időszakokban elérhető gyógynövények is értékesek voltak tehát, annak ellenére is, hogy kisebb „erővel” bírtak.

A közkeletűen elérhető gyógynövények relatív alacsony számosságának másik okát abban látja Ildikó, hogy a századok folyamán számos fajnak visszaszorult az élőhelye. A lápos, mocsaras területek és az idők során szántóföldi művelésbe vont, egykor löszös rétek száma, kiterjedtsége egyaránt csökkent. Ezek miatt számos gyógynövény védettség alá került, s nem lehet őket gyűjteni.

A Föngyöskertben – a gondos munka révén – körülbelül 300 gyógynövény található. Tematikus élőhelyeket, ágyakat hoztak létre a különleges növények számára. A kertben található mesterséges tó éppen a vízi gyógynövények idilli otthona. Itt brekegő békák, s kívánságainkra figyelmes aranyhalak is lubickolnak.

Gyümölcsfáikról szólva Becse Ildikó felidézte, hogy anno másképp határozták meg, melyek a legértékesebb gyümölcsösök. Vegyük az almát! Nem az volt a fontos, hogy feltétlen nagy, piros és édes legyen. Azok a fák voltak igazán értékesek, amelyeknek elhúzódó volt az érési időszaka. A kertben cseresznye- és körtefákon is bemutatják ezt.

– Egy termésfürtben, ahogy érik a körte, van olyan, amely még éretlen, zöld. Van, amelyik félérett, s van, amelyik már magától lepotyog – ismertette Ildikó.

Az ilyen fák mindig annyi gyümölcsöt adtak a parasztember számára, amennyire éppen szükségük volt. Értékük éppen ezért felbecsülhetetlen.

A kert létrehozóinak és művelőinek célja, hogy megőrizzék és továbbadják a népi gyógyászatot, a népi kultúrát a következő generációknak.