Káprázatos csillaghullást láthatunk a napokban Fejér égboltján

Január 4-én hajnalban a téli ég színpadára lép egy látványos, ám gyakran elfeledett csillagászati esemény. A Quadrantidák, bár kevésbé népszerűek, mint a Perseidák vagy a Geminidák, mégis a legbőségesebb meteorzáporok egyike. De miért is kevésbé ismert ez a jelenség?

“A Quadrantidák rejtélye részben a téli észlelési körülmények és a kevésbé ismert csillagkép, a Quadrans Muralis nevében rejlik” - tudjuk meg a Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatásából.

“Egy olyan meteorrajról van szó, amely ideális esetben átlagosan legfeljebb 130 hullócsillagot rajzol az északi égboltra óránként, ezzel pedig felveszi a versenyt az augusztusi Perseidákkal - átlagosan maximum 84 - és a decemberi Geminidákkal - átlagosan maximum 88 rajmeteor óránként.”

Ezen különleges esemény fizikai hátterét egy 2003-ban felfedezett kisbolygó, a 2003 EH1 adja, mely feltételezések szerint egy régen látott üstökös maradványa. Rendkívül rövid csúcsidővel rendelkeznek, így a pontos időzítés kulcsfontosságú a megfigyeléshez.
2024-ben a Quadrantidák csúcspontja január 4-én, közép-európai idő szerint délelőtt 11-kor várható, így a legjobb megfigyelési időszak a hajnali órák. 
Ebben az időszakban a raj radiánsa magasra emelkedik az égbolton, lehetővé téve a látványos csillaghullás megfigyelését. Bár a 49%-os fázisú Hold fénye kissé zavarhatja a megfigyelést, a fényes tűzgömbök még mindig láthatóak lesznek.

Tehát, 2024 januárjában ne hagyjuk ki a Quadrantidák meteorraj lenyűgöző látványát.

Vezető képünk illusztráció!