Górcső alá kerülnek a borok

2024.01.17. 17:26

Elindul a 2024-es bormustra a Móri borvidéken

Több mint két évtizedes hagyomány, hogy a Móri borvidék településein bormustrát tartanak az év első két hónapjában. A szakmai összejöveteleknek több célja is van. Az egyik a közösségépítés, a másik, hogy minden érdeklődőnek, borkészítőnek legyen rálátása az adott év minőségére, de fontos cél a fejlődés is. Az eseménysorozatról Varga Máté hegyközségi elnökkel beszélgettünk.

Palocsai Jenő

Kiváló minőség társul a 2023-as évjárat átlagosnál jóval kisebb mennyiségéhez

Fotó: Illusztráció: Palocsai Jenő

Kialakult-e a végleges sorrend, és ha igen, mely hétfőkön, és hol lesz bormustra? 

Két hét múlva kezdődnek a bormustrák és a sorozat idén négy állomásból áll majd. Söréd lesz az első helyszín, ahol január 29-én veszik górcső alá a borokat. Rákövetkező héten hétfőn, február 5-én Csókakőre látogat a mustra közönsége. Február 12-én a móri gazdák mutatkoznak be, míg a záró rendezvény Csákberényben lesz február 19-én. Mint látható, ebben az évben Zámoly nincs a listán. Ennek az az oka, hogy mint ahogy az egész borvidéken, úgy Zámolyon is elég kevés termés volt, ennek köszönhetően nem jött volna össze egy mustrára való minta. Azonban nem maradnak a szakmai rendezvény résztvevői zámolyi borok nélkül, ugyanis néhány termelő a csókakői, illetve a sörédi mustrákhoz fog becsatlakozni. Ahogy azt az elmúlt években megszokhattuk, a mustrák mindegyikén 25-30 minta indul. 

Fotó: Palocsai Jenő / FMH

 Mennyire jellemző a zámolyihoz hasonló helyzet, illetve milyen eredmények várhatók, vagyis milyen a 2023-as évjárat? 

 Eredményeket nem nagyon várunk, hiszen ez nem verseny, de úgy gondolom, hogy az évjárat minőségben nem volt rossz, ennek megfelelően jó savú, jó illatú, jó zamatú borokat várok, de persze én is kíváncsi vagyok, milyen lesz a végső konklúzió, de így előre csak azt tudom mondani, hogy minőséggel nem lesz probléma. 

Zámollyal kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy sajnos a kistermelők száma egyre fogy, főleg a kisebb településeken, de persze valamelyest ez a gond Móron is jelentkezik. Az idősek közül egyre többen felhagynak a szőlőműveléssel, így azt lehet mondani, hogy a mustrákat már Móron is túlnyomórészt a kisüzemi vagy nagyobb üzemi bortermelők borai töltik meg és csupán csak egypár kisebb termelő mutatja be a borait. Ott, ahol arányaiban több volt a kistermelő, ott sokan felhagytak a műveléssel, és akkor ott vannak még a növény-egészségügyi problémák, márpedig a kicsik nem használhatnak olyan hatóanyagú permetszereket, mint a nagyok és nincs mögöttük olyan szaktudás és technológia se, így ott sokkal nehezebb megvédeni a szőlőket. 

 Jó a minőség, de jelentősen kisebb a mennyiség. Ez mit jelent számokban kifejezve?  

 A minőség valóban jó, de nagyon nehéz évjárat van mögöttünk növény-egészségügyi tekintetben. Valószínűleg ez fokozottan jelentkezett egy-két területen, de összességében elmondható, hogy miközben a minőség jó, a mennyiség lényegesen, akár 30-35 százalékkal kevesebb egy átlagos évhez képest, országos szinten is. A Kunsági, a Csongrádi, a Hajós-Bajai, illetve a Balatonboglári borvidéket leszámítva, szinte mindenhol nagyon csekély a termésátlag, országosan is 100 mázsa alatt van, még a Kunság kiugróan jó termésmennyiségéhez képest is. Nagyjából 53 ezer hektárról megy be szüreti adat a központba, és a Kunsági borvidékhez tartozó szőlőterület önmagában 20 ezer hektár fölött van, tehát a teljes mennyiség több mint egyharmadát teszi ki. Egy jó kunsági termés az nagyon meg tudja nyomni az országos átlagot, ám 2023-ban 71 mázsa volt a hektáronkénti termésátlag. Ez borkihozatalban azt jelenti, hogy nagyjából 50 hektoliter bort ad minden 10 ezer négyzetméter, amire azt mondhatjuk, hogy a normálnak megközelítőleg a fele.  

Fotó: Palocsai Jenő / FMH

 A lényegesen kisebb termésátlagok változtattak-e az árakon? 

 Mások nevében nem tudok nyilatkozni, de én azt látom, hogy egy normál januári árrendezés az szinte minden pincészetnél bekövetkezett, és nem is annyira a minőség vagy a mennyiség kapcsán, hanem sokkal inkább a termelési költségek jelentős emelkedése áll a háttérben. Nem szabad elfelejteni, hogy az üzemanyagok, a növényvédőszerek, az élőmunkaerő, a gépek, a berendezések költsége, illetve a borászati segédanyagok, dugók, palackok ára, olyan mértékben emelkedett az elmúlt években, hogy gyakorlatilag a borágazat a piaci, illetve a keresleti viszonyok miatt nem tudta lekövetni. Még most is fajlagosan azt mondhatnánk, hogy egy 25-30 százalékos boráremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a jövedelmezősége az ágazatnak ott legyen, ahol néhány évvel ezelőtt volt. Nyilván ezt nem tudja egyik pincészet sem megvalósítani. így jellemzően úgy 10-15 százalék közötti áremelkedések történtek a tavalyi év végén, illetve idén, év elején. Persze ez pincészete meg bortípusa válogatja. Nálunk a családi pincészetben is van olyan borunk, aminek maradt a régi ára, és olyan is van, amin emeltünk tíz fölött, de összegészében 10 százalékos áremelkedés jellemzi a borvidéket.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában