A kaszpi haragossikló lett az év hüllője

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint az év hüllője kampány célja, hogy a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály változatos programokkal hívja fel a figyelmet e különleges állatfajra.

A korábban csíkos vagy ugró sikló néven is ismert kaszpi haragossikló hossza akár a két métert is meghaladhatja, vastagsága elérheti egy női csukló méretét. Megjelenése impozáns, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne rejtőzködésre alkalmas, s ezt segítik a hátpikkelyei közepén húzódó szalmasárga csíkok is – melyek korábbi elnevezésére utalnak. Nagy barna szemei segítik a zsákmány – vagy a támadó – beazonosítását. A többnyire sziklás, füves helyeken előforduló haragossikló, ha sarokba szorítják, gyakran szembefordul támadójával.

– Ha megfogják, vehemensen harap. Fogai aprók, de tűhegyesek, és a bőr fájdalomérző idegvégződéseit igencsak tépik, az apró hajszálerekkel együtt, emiatt harapása kellemetlen, és a vér is kiserken néha. Amint azonban a vér megalvad, és a sebet lemossuk, szinte alig látható a harapás nyoma – olvasható az egyesület jellemzésében.

A kaszpi haragossikló délkelet-európai elterjedésű kígyó, mely Magyarország területén is élőhelyre lelt. Egy elszigetelt, de meglehetősen erős populációja a Villányi-hegységben él, valamint további kisebb szorványpopulációk előfordulnak a Duna jobb partja mentén, például Dunaújváros és Kisapostag térségében is.

Az év hüllője fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke ötszázezer forint.