Jó reggelt, Fejér vármegye!

Nyár végén szeretünk vonalakat húzni, összegezni, mérleget vonni. Gondoltam, én is elmondom a magamét. Bár éppen írhatnék az egész nyárról, hiszen egyforma volt szinte az egész, azaz mégsem. Megint elszaladt az idő, sokszor nehéz volt a tennivalók végére érni, aztán ha megtörtént és lett egy kis szabadidő, akkor jött az időjárás kiszámíthatatlansága. Idén ugyanis, ha három napig hasonló idő volt (kivéve augusztus utolsó hete), az már csodaszámba ment. Az ember képtelen volt megtippelni, hogy kétnapos útra esőkabátot vagy fürdőruhát vigyen. Így ebből egy kiképzéssel felérő teljesítménytúra kerekedett, a hátadon több tízkilós táskával. Bár való igaz, a legtöbbször mindenre is szükség volt. Leírhatatlan érzés egyik pillanatban félmeztelenül megpusztulni a melegtől, a másikban pedig az özönvízszerű eső elől menekülve száraz pólóért rimánkodni. Na jó, mondhatnánk; Nekem semmi sem jó? Hát dehogynem! Remélem, az ősz kevésbé lesz mogorva, bár nem igazán ez jellemző rá.