A hitetlenek szokására a pápa bólintott rá, így terjedhetett el a Kontinensen a kávé

Nehéz megmondani, pontosan hány csésze kávét fogyasztunk naponta világszerte, de a Nemzetközi Kávészervezet szerint a világ összesen 169,2 millió zsák - egy zsák általában 60 kg - kávét fogyaszt el évente. Ez átszámítva kb. 2,25 milliárd csésze kávét jelent naponta. 

A legenda szerint a kávébab hatását egy kecskéket legeltető pásztor fedezte fel, miután megfigyelte, hogy a cserjéből fogyasztó állatok nagyon felélénkültek. A kávét ma is ugyanúgy készítjük, ahogy az elsőt akkor forró vízzel a kecskepásztor főzte, de a módszer az évszázadok alatt sokat finomodott. A kávékultusz a 15. században a Közel-Keletről indult és egy évszázaddal később került Európába, ahol a katolikus világ csak azután kezdte inni, hogy VIII. Kelemen pápa áldását adta a hitetlenek szokására. A már fentebb említett fekete leves – ez az eredeti írásmód – kifejezést a népi szómagyarázat egy, a törökök magyarországi uralmának idején megesett történetre vezeti vissza, amit azonban történészek nem tudtak dokumentumokkal alátámasztani. 

A 70 trópusi országban termesztett kávé az olaj után a világ második legtöbbet exportált árucikke. Mégsem a nagy kávétermelő országokban fogy a legtöbb belőle, hanem Európában: a világ kávétermesztésének egyharmadát mi, európaiak isszuk meg. A nemzetközi statisztikák szerint a legnagyobb kávéfogyasztók a finnek, a magyarok valahol a középmezőnyben foglalnak helyet.

A kávénak is vannak jótékony hatásai, amelyek gyulladáscsökkentő hatóanyagainak és magas antioxidánstartalmának köszönhetők, ugyanakkor számos kutatás foglalkozik azzal, milyen károkat jelenthet az egészségünkre nézve a rendszeres, hosszútávú, túlzott kávéfogyasztás. Az egyik ilyen szerint például csökkenti az agy szürkeállományát. De hogy a jótékony hatásra is írjunk példát: egy 2021-es kutatás szerint bármilyen típusú kávé fogyasztása csökkenti a krónikus májbetegség kialakulásának, illetve a májbetegséggel kapcsolatos halálozásnak a kockázatát. A mértékletességre persze a kávé esetében sem árt odafigyelni! Szintén kutatók szerint, az ital előnyös hatásai napi három-négy csésze fogyasztása esetén a legoptimálisabbak. 

Ha a kávé frissítő hatásával szeretnénk élni, igazítsuk a kávézást a szervezet kortizolszintjéhez. Ez a stresszhormon 8-9, 12-13 és 17.30-18.30 óra között a legmagasabb. Kávét pedig olyankor érdemes inni, amikor a kortizolszint kevésbé magas, illetve az utolsó "csúcspont" után már inkább hanyagolni kell, hogy ne zavarjon bele az éjszakai alvásunkba. Állítják egyes vizsgálatok. Ám a kávéval kapcsolatos kutatások meglehetősen ellentmondásosak. Többek között ennek az állításnak az ellenkezőjét is igazolták már. Ebből a szempontból tehát marad az egyéni tapasztalat!

A kávé témaköre szinte kimeríthetetlen, hiszen a fajtáiról, a pörköléséről, az elkészítés módjairól még bőven lehetne mit írni, de a végére inkább jöjjön még két érdekesség! A frissen őrölt kávé 15 perc után már egészen más ízű lesz, illetve elveszíti az aromáját, ezért érdemes a darálást követően minél előbb lefőzni. Az ital hatását már a fogyasztás után 10 perccel érezhetjük, de van olyan hatása is, ami csak 6 óra elteltével jelentkezik.