Fejér évfordulós emlékei

Népvándorlás a vízpartra

Fél évszázada is így volt, és minden bizonnyal most is így lesz. Valami ötven év távlatából sem változik. Nemzeti ünnepünk hétvégéje egyet jelent a népvándorlással: Ki erre, ki ara utazik! De a legtöbben a vízpartokat keresik, kihasználva a nyár utolsó napjait. 1973. augusztusában is így volt. A Fejér Megyei Hírlap bővebb beszámolót is közölt a magyar „néphagyományról".

„Autó, autó hátán! Aki szombaton a kora reggeli órákban végig sétált Székesfehérvár valamelyik modern lakótelepén, egyetlen szabad parkolóhelyet is nehezen talált a tízszintes lakótömbök előtti járdaszegélynél. Ezernyi személygépkocsit, motorkerékpárt készítettek elő tulajdonosaik hétvégi kirándulásra. Az úticél igen változatos. Pécsre, Debrecenbe, Sopronba egyaránt készülődtek, a legtöbben azonban alaposan ki akarván használni az utolsó forró augusztusi napokat - természetesen vízpartra igyekeztek: kevesebben a Duna-parti kirándulóhelyekre, zömmel pedig a Velencei-tóhoz és a Balaton partjára. Kisvártatva az M 7-es autópályán is észlelhető volt már az ünnep előtti „népvándorlás” kezdete - meglepő egyébként, milyen sokan igyekeztek a Balatonnal ellenkező irányba is, tehát a fővárosban tölteni az ünnepnapokat, a látványosságok vonzásában..."

Tűzoltók és sorkatonák vonultak

30 évvel ezelőtt bizonyára nem ilyen ünnepi készülődésről álmodtak a megyénkben dolgozók. Az államalapítás ünnepének előestéjén ugyanis felcsaptak a lángok.
„Csákvár és Móricmajor között kigyulladt az erdő. Mintegy húsz hektárnyi, fiatal telepítésű erdő, illetve a cserjés, és három hektár avar kapott lángra" – olvasható volt az 1993-as augusztusi lapszámunk címoldalán: „Mint azt Mihályi János őrnagy, a megyei tűzoltóság parancsnokhelyettese elmondta: a csaknem ötven tűzoltó, a kivezényelt 31 sorkatona és az erdészet dolgozói hat óra körül fékezték meg a lángokat. A kárt az erdészet dolgozói hárommillió forintra becsülik." – olvasható volt a címoldalon.