Az óriásbábok nyomában Székesfehérváron – Vajon hol rejtőznek…? (galéria)

Mint ismert, a Székesfehérvári Királyi Napok és a Koronázási Ünnepi Játékok egyedülálló jellegzetessége a magyar középkor kiemelkedő alakjait megszemélyesítő közel öt méter magas óriásbábok. Felvonulásuk pedig minden évben nagy közönségsikert aratnak a belvárosban a kisebbek, sőt a nagyobbak körében is. Talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy szinte nincs olyan fehérvári, sőt meg merem kockáztatni, megyei lakos, aki ne kapta volna már lencsevégre az impozáns főszereplőket. Említhetnénk Géza fejedelmet, Szent István királyt, vagy éppen feleségét Boldog Gizellát, de még hosszasan folytathatnánk a sort. Hogy meddig is? Arra a csütörtöki rendezvény résztvevői megkaphatták a pontos választ Portéka-Selmeczi Anett idegenvezetésével. Sőt, többek között arra is fény derült, hogy vajon hogyan és mikor készültek el az első bábok, mi a működési elvük, vagy éppen a létesítmény mely részében hajtják hosszú téli álomra fejüket, hogy aztán hamarosan a lelkes érdeklődők előtt felvonulhassanak. 

A Széphő Király sor 1. szám alatti fűtőerőművében járunk. Igen ott, ahol az Árpád-házi királyokat és családtagjaikat őrzik, és nem mellesleg az idén 120 éves fehérvári villamos energia mekkájában. Már maga a létesítmény és története is megérne egy misét, de most nem ezért voltunk ott elsősorban. Ettől függetlenül nem csak a királyi vérvonal tagjaival, szám szerint 23-mal, de az ipari műemlék jelentőségű erőmű történetével, különböző helyiségeivel, kazánjaival, irányítópultjával és az egykori turbinacsarnokkal is közelebbről megismerkedhettek a résztvevők.

De visszatérve fenségeinkre… Ott álltak előttünk korhű ruhában, ékesen, díszesen tündökölve. Mint megtudtunk, az első Koronázási Ünnepi Játékokra, 2013-ban Géza fejedelem és felesége, Sarolt, Szent István király, Gizella királyné, Szent Imre herceg és Asztrik püspök óriásbábjai készültek el, méghozzá az alkotótáborban résztvevő diákok és tanárok aktív közreműködésével Somogyi Győző, Kossuth-díjas grafikus és festőművész, valamint Grosschmid Erik, Blattner Géza-díjas bábtervező tervei alapján. Ezt követően az óriásbáb-család évről évre bővült a Királyi Napokra. 2014-ben öttel – Szent László király, I. Géza király, Salamon király, valamint Szent László felesége, Adelhaid és a lányuk, Piroska alakjával –, 2015-ben Könyves Kálmánnal és öccsével, Álmos herceggel egészült ki, míg 2016-ra már II. István és II. (Vak) Béla király alakja is ott magasodott a belvárosi forgatagban. A következő években pedig III. Béla király és felesége, Antiochiai Anna, II. András király és lánya, Szent Erzsébet, IV. Béla, Szent Margit, valamint 2022-ben IV. (Kun) László és III. András királyokkal bővült 23 tagúra az óriásbáb-család. Kérdésünkre, hogy a jó fehérvári hagyományokat követve, vajon kikkel gyarapodhat idén a történelmi személyek panteonja? –  Portéka-Selmeczi Anett idegenvezető félmosollyal csak annyit mondott: „Jelenleg nincs információm ezzel kapcsolatban”. Ki tudja, lehet, hogy a királyi óriásbábok 10. születésnapján sem szakad meg ez a szép tradíció.