Az enyingi lány hátborzongató története: Rebeka, akit kivetett magából a föld

A fiatal kisasszony és a házas férfiak

Élt valamikor az 1700-as évek első felében egy Rebeka nevű hajadon Enyingen. A fiatal lány a település akkori református lelkészének, Tokaji Pál esperesnek volt a lánya. A helyi legenda szerint Rebeka híresen szép lány volt, aki bájait nem éppen méltón használta. A szóbeszéd azt tartja, leginkább a nős férfiakat részesítette előnyben. Ennek az volt a hátulütője, hogy ezeknek a férfiaknak ugyebár asszonyaik is voltak, akik komolyan vették a házastársi esküt. Egy szónak is száz a vége, rettentően dühösek lettek Rebekára és mindenféle bűbájt bevetve csúnya átokkal sújtották a fiatal leányt. Azt regélik, az átok hatására valóban az ördög bújt Rebekába, aki végül borzalmas kínok között lelte halálát.

A föld is kivetette

Gyanútlanul azt gondolhatnánk, a fiatal lány hányattatásai ezennel véget értek, de nem volt ekkora szerencséje. A reá bocsátott átok a túlvilágon sem hagyott neki nyugtot. Az elhantolt koporsót a föld kivetette magából, akárhányszor próbálták eltemetni. Egyesek szerint a református lelkész lányát végső megoldásként a katolikus temetőben próbálták nyugalomra helyezni, hátha itt végre megtalálja békéjét, de másnapra itt is kitaszította a föld a lány koporsóját. Többen és többször is próbálták a koporsót elásni, de sosem jártak sikerrel. Ekkor a falu népe úgy határozott, kőbe zárják a halottas ládát és úgy hagyják. Akadnak azonban olyan pletykák, hogy a megcsalt asszonyok ásták ki időről időre Rebeka koporsóját, bosszúból. A lány azóta is minden éjjel megjelenik saját sírjánál, és elhagyott szeretője után zokog.

Kitalált rémtörténet

Lássuk be, ennél gyengébb forgatókönyvvel is készültek már horrorfilmek. A 18. század is nagyon rég volt, és majd' 300 év távlatából nem is olyan könnyű utánajárni, valójában mi is történhetett a fiatal lánnyal – de azért korántsem lehetetlen. Iván Gézát, Enying református lelkészét kérdeztük: mit tud a mai napig éjszakánként visszajáró kísértetről?

A lelkész szerint a lányról szőtt mese hasonló lehetett, mint a zsákos emberekről vagy a fekete kézről kitalált rémtörténetek, amikkel a gyerekeket riogatták régen: elviszik őket, ha rossz a magaviseletük. Azok a fiatalok, akik úgy viselkednek, mint Tokaji Rebeka, hasonló sorsra juthatnak.

Mi az igazság?

Mint kiderült, a katolikus temetőben nem kőkoporsó található, hanem egy koporsó alakú mészkőoszlop, ami a lány síremlékének egy darabja. Valójában – s ezt a Fejér Megyei Hírlapban 1972-ben megjelent írás is alátámasztja – Rebekát halálát követően abba a református temetőbe temették, ami később az enyészeté lett és ami a jóval később épült katolikus templom helyén volt korábban. 

A lány édesapja 1721-től szolgált a településen lelkészként, és amikor 1753-ban elhunyt, lánya mellé temették. A régi temető helyén, amikor a katolikus templom alapkövét 1838-ban letették, már csak egy kis kápolna állt. Így Rebeka édesapjával közös síremlékét – ami nem tudni, hogyan és mikor került el eredeti helyéről, de nem kizárt, hogy a kápolna bontásakor mozdították el – jobb helyet nem találva a katolikus temetőben fektették le. A síremlék azóta is ott hever. Talán valamilyen betegség ragadta magával a lányt, de semmiképpen sem átok végzett vele. A mára elkopott felirat szerint Tokaji Rebeka 15 évet élt.