Őrület, hogy mi mindent hagyunk el Fehérváron és a környékén!

Most nem az elveszett, megszökött kiskedvencekről szólunk, szigorúan csak az iratainkról, tárgyainkról, számunkra kedves dolgokról, amiket sajnos valahol, valahogy elhagytunk. Régen a talált tárgyak osztályán érdeklődtünk, ha így jártunk, de azóta a közösségi oldal ebben is teret hódított magának. Manapság ez a legegyszerűbb és legnépszerűbb módja a keres-talál árukapcsolásnak. Először persze emlékezetünk, mint valami eszelőst visz vissza kétségbeesetten a helyszínre, ahol vélhetően elhagytuk a számunkra kedves, fontos dolgunkat. Ha a saját keresőtevékenységünk nem vezet célra, jöhet a fotó és a segítségkérés.  Majd a remény. De naiv módon, sok hibát is elkövethetünk egy ártalmatlan posztoláskor.

Most tematizálva - a teljesség igénye nélkül - mutatunk be pár tárgyat, amit a leggyakrabban hagyunk el, illetve olyanokat is, amik valamiért különlegesebbek.

A "dolog", amiért valószínűleg soha nem jelentkeztek, mert ez senkinek se hiányzik

A kedves bejegyzést író bizonyára jót akart, amikor közzétette a fotókat az ebből a célból született Facebook-csoportban. A képeken egy csekk látható és egy "Felszólítás pótdíj fizetésére" nyomtatott üzenet. Ennek gazdája ugyanis figyelmen kívül hagyta, hogy "fizető várakozási övezetben" parkolt. A posztoló (aki egyébként annak rendje és módja szerint kitakarta az érintett rendszámát) azt írta, vélhetően a szél fújta le a kocsiról... Ebben mi azért nem vagyunk annyira biztosak, sőt elárulhatjuk, soha, senki sem jelentkezett ezért a talált "iratért".

Megsokszorozódott mesélő mackók

Ahogy arról hírt adtunk, szeptemberben szomorú hírt adott közre az Igéző. Lába kélt nagyon kedves munkatársuknak, az ölelni való, mesélő Micimackónak, aki nagyon sok gyereknek okozott örömet az évek során. Városszerte keresik és aggódnak érte, nagyon sokan megosztották a bejegyzést. Ha ez a maci nem is lett meg, de happy endnek mondható a történet, ugyanis nagyon sokan jelentkeztek a kiírásra, méghozzá pótmacikkal. Együttérzésből jeles!

Kezeket fel, ott ki kereste volna?

Sokan nem tudjuk, mit is tegyünk, ha találunk valamit, ami nem a miénk. Induljunk ki abból, hogy alapvetően mindenki jót akar. Mégis csak nevetni tudunk az alábbi felhíváson, amit képpel is illusztrált a posztoló: "Sziasztok! Auchan parkoló, 4. sor: a 4. fán lóg egy elhagyott kulcs. Hátha valaki keresné." Elképzeljük a szituációt, hogy valaki a földet pásztázva keresi a kulcsát, miközben az egy fán csüng. Csodák csodája, egy kommentelő megjegyezte, a kulcs hazakerült. Mégis hasznos a közösségi média!

Nyunyókák, alvókák, minden, ami csak számunka értékes, de nagyon!

Magányos, elhagyott kis plüssök szerte a városban: a kulcsok után, aminek nem is szentelünk külön blokkot ez a második leggyakoribb, aminek nyoma vész (talán a harmadik a szemüveg lehetne). Lógnak a játszóterek kerítésein, magányosan, esőben ázva várják kis gazdájukat a padon, más a fán vészeli át az időt, míg visszatér kis tulajdonosához. Azt hinnénk, ezek a dolgok nem érik meg a fáradtságot, a vesződséget, mégis nagyon sokan tudják és érzik, a piciknek ez a világon az egyik legfontosabb, ezzel alszanak el, és nagyon szomorúak tudnak lenni a hiányuktól. Reméljük nagy százalékban kerülnek haza!

Szerelemlakat keresi szerelmeseit

A napokban látott napvilágot a poszt: valaki tenyerében egy csodaszép, fényes, szívalakú lakat, amire a következő sorokat vésték: "Te azért születtél, hogy szeressenek. Én azért születtem, hogy szeresselek. (2022.05.24.)" A Mujkó alatt elhagyott lakat keresi szerelmeseit!

Aki elhagyta....

A helyszínt. Valaki talán nem a megfelelő csoportot választotta ki problémája artikulálására, mikor arról írt, hogy valaki meghúzta az autóját, s mivel mások felírták, tudja a rendszámát.

Aki megtalálta...

A függetlenségét. Valaki a Velencei-tóban fémkeresővel talált egy gyűrűt, amibe angol szöveget gravíroztak. Mint írta, ha valaki megmondja, mi a szöveg másik fele és azt is hozzáteszi, melyik strandon veszett nyoma, akkor visszaadja. Ezt a bejegyzést 3335 ember osztotta meg, míg végül meglett a tulaja. Tőle tudjuk, hogy a szöveg ez volt: Declaration of independence (kb. Függetlenségi nyilatkozat). Az illető egy észveszejtő éjszaka után a parton ezzel kérte meg akkori barátnője kezét. Hogy ez hol történt, éppen az észveszejtés miatt nem emlékszik, az összeveszésre viszont igen. A felirat miatt landolt hát a gyűrű a tó mélyén. Ahogy az eredeti tulaj írta: végül is teljesült!

Mit tegyünk, ha...?

És végül egy hasznos összefoglaló, magától az elveszett-talált értékek csoport adminjától, hogyan is érdemes posztolni. Amikor egy elveszett okmányt (személyi, parkolókártya, diákigazolvány, jogsi stb.) tesznek fel, figyelni kell arra, hogy a fontosabb számokat, adatok ki kell takarni! Természetesen a név maradhat, hiszen ez alapján tudja beazonosítani magát az érintett, vagy valaki, aki ismeri. Külön kihangsúlyozva a bankkártyát, ahol ugyancsak csak az illető nevét érdemes világgá kürtölni, a többit szigorúan ki kell takarni.

Ha ékszert (nagyon sokan hagyják el például a jegygyűrűiket), kulcsot találunk, nem árt róla kitakarni részleteket, hogy annak bemondásával megbizonyosodhassunk róla, a jó embernek adjuk vissza az értékét. Ha nincs ilyen, akkor ne írjunk arról, hol találtuk, az, aki elvesztette nagyjából meg fogja tudni mondani, merre járt akkor. A telefon átadása olyan lehet, mint a népmesében: ha az ujjlenyomatunkkal nyílik, vihetjük, ha nem, jöhetnek még a próbálkozók, s valaki, az egyetlen, s igaz végül méltó lesz rá.