Közeleg a nyár – Ezeket a tanácsokat tartsuk be bőrünk védelme érdekében!

- Az UV-sugárzás erőssége évről évre növekszik, egyre erősebb a napsugárzás, egyre gyakoribbak a gyors leégések. Az UVA azonnali, az UVB késleltetett barnulást okoz, és bebizonyosodott, hogy mindkét UV tartomány felelős a rosszindulatú bőrrákok kialakulásáért. Az életünk alatt elszenvedett UV-sugárzás sajnos összegződik. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy fokozatosan szabad csak a napra menni, és a bőrtípusunknak megfelelő fényvédőt használjunk! Az egy év alatti csecsemőkre különösen oda kell figyelni. Tűző napnak soha ne tegyük ki őket. Léteznek csak fizikai szűrőt tartalmazó fényvédő krémek, amelyek egyéves kor alatt is biztonságosan használhatók, nem allergizálnak, és a felkenés után azonnal napra mehetünk velük. Patikában kapható, ötvenes faktorszámú fényvédővel érdemes a babákat alaposan bekenni. A gyerekek esetében már lehet kémiai fényvédőket is használni, de csakis a számukra készült termékeket válasszuk. Létezik többféle napfény provokálta betegség: allergia, autoimmun betegségek, kiütések. Akik efféléktől szenvednek, csak nagyon magas faktorszámú fényvédőkrémmel menjenek ki a napra – mondja a szakértő.

A napsugárzás mindhárom gyakori bőrrák típus kiváltásában bizonyítottan szerepet játszik.

- Míg a basalioma és a laphámrák kiváltásában a rendszeres, hosszú távú napfényártalom, a melanoma malignum kialakulásában inkább a súlyos, főként gyermekkorban elszenvedett napégések szerepelnek. Emellett megemlíteném a bőrön napfény hatására kialakuló ún. solaris keratosist, mely foltszerűen megjelenő hámlás, bőrmegvastagodás képében jelenik meg a napfénynek huzamosan kitett területeken, ritkán szintén bőrrákká alakulhat. A szem szürkehályog betegsége és az ajakrák is összefüggésbe hozható a napfénnyel – hívja fel a figyelmet Bernadett.

Hogyan óvhatjuk bőrünket magas UV-sugárzás esetén, és mikor nem érdemes a napra mennünk? Erre is választ kaptunk!

- Közismert, hogy délelőtt 11 és délután 2 óra között nem tanácsos a tűző napon tartózkodni, védőruházatot kell viselni. Csecsemőket direkt napfénynek kitenni nem javasolt. Emellett megfelelő faktorszámú fényvédő krém használatát javasoljuk. A faktorszám megválasztását három tényező befolyásolja: a bőrtípus, az UV index és a szabadban töltött idő. Az SPF (Sun Protection Factor) megmutatja, hogy hányszoros időtartamot tölthetünk a napon a leégés elkerülésével, mint fényvédő használata nélkül. Tehát, ha 10 perc alatt szenvednénk napégést, és 10-es faktorszámú krémet használunk, akkor a napégés kialakulása 10x10, azaz 100 perc alatt várható. Az SPF csak az UVB sugárzás elleni védelemről ad felvilágosítást. Léteznek csak fizikai szűrőket tartalmazó fényvédő krémek, ezek a felkenés után azonnal védelmet nyújtanak, ritkán allergizálnak. Másik típusa a kémiai szűrőket is tartalmazó fényvédő, ezek felkenése után fél órát várni kell, míg a védelem kialakul. Természetesen nemcsak napozás, hanem a napon végzett bármely tevékenység, akár séta közben is javasolt a fényvédők használata.

A napi D vitamin szükséglet egyébként egészséges egyén esetén napi 15-20 perc napon tartózkodás mellett fedezhető, ha arcunkat és karjainkat napfény éri.

Mit tudunk akkor tenni, ha már megtörtént a baj és leégtünk, hogyan kezeljük a bőrünket? Milyen súlyosabb eset lehet a leégésnél, mikor kell már orvoshoz fordulnunk?

- Napégés észlelésekor természetesen rögtön árnyékba kell vonulni, sok folyadékot kell fogyasztani a gyakran együtt jelentkező napszúrás tüneteinek enyhítése céljából, hűsítő krémek használata lehetséges, esetleg óvatos jegelés is jó hatású lehet. Másodfokú, tehát hólyagos napégés esetén célszerű orvoshoz fordulni. Bőrük havonta végzett önvizsgálata, illetve bőrtípustól függően fél-, egy évente bőrgyógyászati ellenőrzés szükséges. Új anyajegy megjelenése vagy korábbi anyajegy megváltozása, illetve nem gyógyuló seb esetén haladéktalanul bőrgyógyász szakorvost kell felkeresni!