Egyszer süt a nap, egyszer szakad a hó – Április bolondja vagy klímaváltozás?

Amikor a barackvirágzás kezdetén arra ébred az ember, hogy hóvihar szaggatja az ágakat, a hírekből pedig hallja, hogy jég hullott az égből, akkor egyszerűen csak meglepődik. De amikor már hetek óta ilyen szeszélyes az időjárás, elgondolkozik rajta, hogy vajon ez normális? Vajon valóban csak az „áprilisi időjárás” bolondozik velünk? Vagy ez annál több? Ezeket a kérdéseket feszegette az elmúlt napok időjárási viszontagságai kapcsán az egyik Fejér megyei ökokör vezetője is. Tóthné Balázs Kata, a Sárrét ökokör keretein belül osztotta meg gondolatait:

„Kavarognak a fejemben a gondolatok, mint a hódara ebben az őrült szélben. Nézem a posztokat, fotókat, mindenki csodálkozik, hogy micsoda őrült az időjárás, mi lesz így velünk, a terméssel, a virágokkal. Videózzuk a havat, mémeket gyártunk, szörnyülködünk. Szenzáció lesz az időjárás, beszédtéma, amin csámcsogunk és rázzuk a fejünket – mi jöhet még?!”

– majd pedig elmesélte, hogy négy éve ugyanígy érezte magát, de nem csak egy napig, hanem sokáig.

„Egy másfél éves kisfiúval, tervezve a kistestvért, féltettem a jövőnket. Sok rossz hírt olvastam, fenyegető adatokat, jeleket. Éreztem az időjáráson már akkor is, hogy valami megváltozott. De a hírek nem szóltak arról, mit tehetek, hogy jobb legyen a helyzet. Politikusoktól, nagyvállalatoktól pedig nem várhattam, hogy megoldják helyettem az életem, a sorsom” – emlékezik vissza arra a szorongó érzésre, ami eltöltötte őt. Hamar kiderült számára, mindez, amit érez, egy teljes generációt érint, annak is azt a rétegét, amelyet érzékenyen érint a jövő. Legyen szó a saját, akár a gyermekei jövőjéről, akár a bolygó, az élővilág sorsáról.

„Nagyon elrontottunk valamit”

„Amit átéltem, klímaszorongásnak hívják, korunk egyik gyakori pszichés tünet­együttese, amit az érez, aki aggódik a klímaválság tünetei, okai, következményei miatt” – foglalta össze az ökokör vezetője, aki anyukaként már gyermekének is keresi a válaszokat a kérdésekre: – „Így ma, amikor Zéti azt kérdezte tőlem, Anya, miért esik a hó, ha közeledik a nyár?”, azt tudtam válaszolni, hogy azért, mert nagyon elrontottunk valamit, de ne aggódj, minden nap teszünk azért, hogy ez helyre jöjjön – emlékezett vissza. Kata, mint mesélte, és mondta el már korábban is a hírlapnak, az ökokörökben látta meg a lehetőséget a változásra, változtatásra.

Jó kezdeményezések indulnak belőle

A klímaszorongás tehát ma már egy igenis létező, valós félelem, amely évekkel ezelőtt még csak egy „divatos” pszichés tünetegyüttes volt, s a környezetvédelemre, ökológiai változásokra érzékenyen reagáló emberek szorongását testesítette meg. Nem sokan vették komolyan, ám a klímaszorongásból ezúttal nem egy ‚új generációs’ pszichés betegség alakult ki, hanem több előremutató, alulról induló kezdeményezés. A tudatos háztartási hulladékkezeléstől kezdve a vízhasználat realizálásán és bioélelmiszerek fogyasztásán át a fenntartható közlekedési alternatívák kereséséig sok mindenben megnyilvánult. S amint a környezettudatos tematikára épülő igény megjelent a fogyasztói oldalon, úgy követte azt a kínálat is – vagyis került képbe egyre több egészséges élelmiszert ajánló vállalkozás, lebomló csomagolásban piacra kerülő termék, elektromos meghajtású jármű, hogy csak néhányat említsünk a pár éve még inkább kivételnek számító kezdeményezések közül. Ezekre és persze a világméretű szennyezésre reagálnak az országos és uniós szabályozások is, amelyek legmélyebb gyökere szintén a klímaszorongásból fakadhat.

Kata egy 2020-as David Attenborough-filmet, az „Egy élet a bolygónkon” címűt említette a téma kapcsán, melyből most mi is idézünk: „Van lehetőségünk helyrehozni a dolgokat, hogy a fejlődés útjának végére érjünk, kezeljük a hatásunkat, és újra egy természettel egyensúlyba lévő fajjá váljunk. Ehhez csak akaratra van szükség. Most megvan a lehetőség, hogy létrehozzuk a tökéletes otthont magunk számára, és helyrehozzuk a gazdag, egészséges és csodálatos világot, amit örököltünk. Képzeljétek csak el!”