Öt vakcinával oltanak hazánkban

Hol tart jelenleg a Covid-19 elleni oltás? Az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása befejeződött, ugyanúgy az idősotthonokban lakóké is. Zajlik a regisztrált legidősebbek, valamint a 60 év alatti krónikus betegek oltása.

Hazánk 9,8 millió ember oltásához elég oltóanyagot vár az európai uniós beszerzésből, ebből eddig 491 ezer ember oltására elég vakcina érkezett meg (4,9 százalék) három gyártótól: Pfizer, Moderna, AstraZeneca. Miután az uniós beszerzésből lassan és kevés vakcina érkezik, az oltások felgyorsítása érdekében a kormány orosz és kínai vakcinák beszerzésére is szerződött.

A Szputnyik-vakcinával az elmúlt időszakban a regisztrált idősek oltását végezték a kórházi oltópontokon, az eddig hazánkba érkezett 275 ezer ember oltásához elég kínai vakcinával pedig a háziorvosok kezdték meg az oltást. Praxisonként átlagosan 50-55 fő regisztrált idős oltására van most ezzel lehetőség.

A védőoltások működési elve: mRNS molekula – Pfizer-BioNTech, Moderna; vektorvakcina – AstraZeneca/Oxford, Szputnyik-V; elölt vírus – Sinopharm.

A Pfizer-BioNTech és a Moderna által fejlesztett védőoltások egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből.

Az Oxford/AstraZeneca, illetve az orosz Gamelaja Intézet által készített Szputnyik-V védőoltások fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak).

Az AstraZeneca csimpánz adenovírust használt vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz védőoltás két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Mivel a két cég hasonló technológiát alkalmaz, tervezik, hogy technológiájukat közösen fejlesztik tovább egy még hatékonyabb vakcina előállítására.

A Sinopharm 18 év felett korhatár nélkül adható, biztonságos és hatásos vakcina, és nagy előnye, hogy jelentős, erőteljes immunválaszt vált ki, mert a vírus teljes, elölt változatát tartalmazza, így jobban megmozgatja az immunrendszert, és nagy védelmet ad a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyása ellen. Ugyanolyan alapon működik, mint a már jól ismert influenza vagy a gyermekbénulás elleni vakcinák, amelyek inaktivált, elölt víruson alapuló oltóanyagok – erős védettséget adnak. A koronavírus elleni magyar védőoltás fejlesztése is ugyanazon a módszeren alapul, mint a kínai védőoltásé.

Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, például: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag stb. Egy védőoltás akkor fogadható el, ha annak hatásossága legalább 50 százalékos.

Jelenleg mind az öt szóban forgó készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek: a Pfizer-BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95, a Moderna készítménye 94,5, az orosz Gamelaja (Szputnyik-V) 91,4, a kínai Sinopharm vállalat oltása 79,4, az AstraZeneca/Oxford készítménye pedig 62 százalékos hatásossággal rendelkezik.

Mind az öt védőoltásról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően: például fejfájás, láz, fáradtság, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, izomfájdalom, bőrpír, kiütés, viszketés, hányinger.

A Pfizer-BioNTech oltóanyag esetében nagyjából az oltottak ötödénél alakul ki átmeneti láz. Előfordulhat, hogy az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek. Fontos azonban tudni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az oltás miatt elkaptuk a fertőzést, ezek csak egyszerű oltás utáni mellékhatások, és hasonló immunreakciók bármilyen más oltás után is előfordulhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy ha korábban bármikor volt már súlyos allergiás reakciónk (anafilaxiás sokk), mindenképpen jelezzük azt a védőoltás beadása előtt! Ilyen esetben az oltást kórházi körülmények között kell beadni az esetleges allergiás reakció kivédésének érdekében.