Szemléltetőeszközök, távcső is várja a csillagászat iránt érdeklődő gyerekeket A Szabadművelődés Házában

Bevallom: először jártam a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóban, s először láttam testközelből azt a 30 centiméteres távcsövet is, amelyet még 1967-ben adtak át. A csillagászati műszer azonban csak 1977-ben került a mai helyére, A Szabadművelődés Házának (korábban Ifjúsági és Úttörő Ház) kupolájába, nem sokkal azután, hogy elkészült és megnyitott az épület, valamint rákerült a kupola is. Azóta szolgálja az intézményben működő csillagászati szakkörösöket, illetve kínál időnként lehetőséget mindazoknak, akik szeretnék az égbolt titkait fürkészni.

Csillagász szakkör nagyon régóta működik a városban, valamint a házban is. Jelenleg hetente kétszer várják az érdeklődőket: hétfőn a gyerekeknek, péntekenként a 14 év fölötti korosztálynak tartanak foglalkozásokat. Utóbbit a csillagda vezetője, Hudoba György vezeti, előbbit, a gyerekeknek szólót pedig 1982 óta Nagy Rezső, akinek van egy társa is, Banc Roland.

A járvány miatti több hónapos kényszerszünet után e hét hétfőjén tehát ismét összejöhettek az ifjú szakkörösök. Most ugyan csak ketten érkeztek, ám alapvetően 8–10 a létszám – ezt már Nagy Rezsőtől tudtam meg, aki egyébként villamosmérnökként dolgozott, valamint a mai napig is tanít az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán.

Az érdeklődés hullámzó, van, amikor többen, van, amikor kevesebben akarnak elmerülni a csillagászatban, ám a tízfős csoport általában összejön. A szakkörbe jellemzően fiúk járnak, de ebben a tanévben például volt három lány, s korábban is képviseltette magát a szebbik nem. A foglalkozásokon igyekeznek minél többet távcsövezni, ám ez nagyban függ az időjárástól, hiszen ha sok a felhő, akkor nem sok mindent lehet látni. Ilyenkor nyáron, amikor sokáig van világos, a Napot tudják megnézni, persze szigorúan szűrővel. Aztán amikor kezd egy kicsit sötétedni, akkor igyekeznek minél több érdekességet felfedezni.

Tanulnak többek közt aztán az égitestekről, a csillagokról, a csillagképekről, arról, hogyan mozog a Föld, s előjönnek a fizikai ismeretek is. A megértést szemléltetőeszközök segítik, de vetíteni is szoktak.

A gyerekek motivációja változó: jellemzően egy-egy égitest, például a Hold érdekli őket. Sokan a nyílt napokon kapnak kedvet ahhoz, hogy jobban elmerüljenek a csillagászatban. A hétfői foglalkozáson jelen lévő Márton és Nándor egy éve kezdett járni Rezső bácsihoz. Egyikük ötödikes, a másikuk hetedikes, és nagyon szeretik ezeket az alkalmakat – mesélték. Azért vágtak bele a szakkörbe, mert szerették volna jobban megismerni az égitesteket, de a távcső is vonzó volt számukra. Régóta foglalkoztatja őket a csillagászat, s mivel a nagybátyjuk a szakkörbe járt, ezért jelentkeztek ők is.

Sok érdekességet tanultak például a Vénuszról, a Marsról, tudják már, hogyan helyezkednek el a csillagképek. Az pedig mindig nagy élmény, amikor van alkalmuk sötétedéskor kémlelni az eget a távcsővel. Az egyik legizgalmasabb látvány a Nap előtti Merkúr-átvonulás volt. A két ifjú közül Nándor egyelőre csak hobbiként tekint a csillagászatra, Márton azonban el tudja képzelni, hogy komolyabban is foglalkozzon e tudománnyal.

A hétfői nap délutánján nem igazán volt szerencsénk: mivel az eget sűrű felhőréteg fedte, leginkább szürkeséget láttunk a távcsőbe tekintve is. A fiúk ennek ellenére nem voltak szomorúak, s biztos vagyok benne, hogy izgalommal várják a következő hétfőt, amikor újra esélyük lesz fürkészni az eget.