Fehérvári hallgatója van a Szentszék legfőbb fellebbviteli bírói testülete, a Rota Romana ügyvédiskolájának

„Datum est Albae Regiae in Hungaria de 29 mensis novembris 2019” olvasom az elém helyezett, egyik latin nyelvű évfolyamdolgozata keltezését, amelyen az aláírás „Zoltanus Bodnar”. A latin, vagy ha kell olasz, francia, német vagy épp angol nyelven is megfelelő fehérvári diák civilben ügyvéd és munkajogász, akit már pécsi egyetemi évei végén megfogott az egyházjog klasszikus szépsége. Az akkoriban indult Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kánonjogi posztgraduális képzésen vett részt, később a Bécsi Egyetemen szerzett egyházjogi mesterfokozatot. Újabban amellett, hogy szorgalmi időszakban havonta két napot Rómában tölt, itthon doktori kurzusra jár, ahol a disszertációján dolgozik. Mindezt az ügyvédi praxis, a család és a gyerekek mellett.

Rota Romana

Beszélgetésünk során az ügyvédet elsősorban a patinás római intézményről kérdeztük, ahol – ha nem is a tanévet, de – az ítélkezési esztendőt minden év januárjában maga a pápa nyitja meg, mégpedig családias közösségben a Rota Romana egyházi szolgálatban álló bíráival, civil ügyvédeivel, munkatársaival és azok családtagjaival. Az egyházjogban, mint megtudtuk, a Rota Romana szintje fölött már csak az Apostoli Szignatúra helyezkedik el, azaz a személyes pápai döntéshozatal. Amely azonban nem annyira konkrét ügyekkel, mint inkább elvi, hatásköri és igazgatási kérdésekkel foglalkozik. A rotai diplomák lajstromozása most tart ezernél, miközben kiadásuk – az 1945-ben lefektetett, modern kori képzési szabályzat alapján – közel nyolcvan éve kezdődött meg.

Így Bodnár, amikor végez, azon 300 közé tartozik majd, akik a világban jelenleg ezzel a legmagasabb egyházjogi ügyvédi engedéllyel rendelkeznek

Amelynek birtokában a világ bármely római katolikus egyházi bíróság előtt eljárhatnak ügyvédként. Az ügyvéd évfolyama 10 fős, a hároméves képzésen azonban összesen nincsenek harmincan. A felvétel feltétele volt a világi és az egyházi jogi végzettség mellett az otthonról hozott egyházi ajánlás, Bodnár esetében a Székesfehérvári Egyházmegye támogatása is. Továbbá, mint mondja, a római Pápai Magyar Intézetnek is sokat köszönhet, ahol az oktatási napokon jó szívvel elszállásolják.

A Rota Romana intézményének eredete a középkorba nyúlik vissza, bár az 1870-es évekre tevékenysége szinte megszűnt. 1908-ban X. Pius pápa élesztette újjá, működését pedig legutóbb Ferenc pápa szabályozta. „Ez annyira a teteje az egyházi ítélkezésnek, hogy itt az ügyek már körbe-körbe járnak, rotálódnak” – magyarázza a szó jelentését az ügyvéd. Egyik bírói tanácstól, azaz turnustól a másikhoz lehet fellebbezni, így megy körbe az ügy. A Rota Romana ítélkezési gyakorlatában ugyanis többedik fokon is behozható újabb percím, vagyis menet közben új szempontok vonhatók be a tárgyalásba. Egy házasság érvénytelenségének megállapítását például legalább 10 percímen lehet kezdeményezni. Eggyel elindul az ügy, de lehetséges, hogy a másodfokra már egy újonnan bevont percímmel kiegészülve érkezik meg. Ekkor az eljárás egyszerre első- és másodfokú is az adott testület előtt. Arra is volt már példa, hogy egy ügy ötödfokú volt, miközben a legutóbb bekapcsolt percím alapján csak másodfokon járt.

Gyerektartási per Rómában

Hogy mégis mikor ér véget egy ügy? „Két egybehangzó ítélet kimondását követően” – összegez Bodnár, utalva rá, hogy a klasszikus római jogban még három egybehangzó ítélet szükségeltetett. Mivel az egyházi felfogásban a házassági ügyek – a szentség létrejötte szempontjából – köz-

érdeket érintenek, az első fok után korábban fellebbezés nélkül is automatikusan küldték tovább őket másodfokra. Ferenc pápa azonban úgy döntött: ha a felek nem fellebbeznek az ellen, hogy az egyházi bíróság kimondja házasságuk érvénytelenségét, akkor egy fok is elegendő. Klasszikus értelemben vett jogerő itt azonban nem létezik, figyelmeztet Bodnár. Később is bármikor elő lehet venni az ügyet. Az egyházi eljárásban ugyanis nem a házasság megszüntetéséről döntenek, hanem arról, hogy a Jóisten annak szentségét létrehozta-e, vagy sem. Ebben pedig ember végérvényesen nem ítélkezhet.

A Rota Romana ítélkezési kapacitását bő 80 százalékban a házasságok megsemmisítésére irányuló ügyek kötik le. Nem azért, mintha világszerte annyian válnának, hanem mert több országban is az a gyakorlat, hogy az állam a házasság tekintetében az egyházi frigyet polgárinak is elismeri. Cserében, amikor válásra kerül sor, az adott állam esetleg vállat von és a katolikus egyházhoz küldi a feleket. Olaszországban mindemellé – egyes kimutatások szerint – az egyházi eljárás még kicsit kedvezőbb árú is, mint a sok ezer eurós polgári perek. Főleg, mióta Ferenc pápa az ingyenességet szorgalmazza. Vannak aztán olyan országok is, mint Libanon, folytatja Bodnár, ahol nincsen polgári családjogi bíráskodás. Az ország három nagy felekezete, a siíták, a szunniták és keresztények így a maguk egyházi bíróságai előtt kell hogy intézzék családjogi ügyeiket. A muszlimoknak ott a saríja törvénykezés, de a libanoni keresztények a legutóbbi időkig még a gyermekelhelyezési és a gyerektartási perekkel is Rómába, a Rota Romana színe elé járultak. Ferenc pápa döntései alapján mára e téren egyszerűsödött az ügymenet.

A megújulás útján

Érdekes sajátosság azonban, hogy például magyar ügyek a Rota Romana szintjére nem nagyon jutnak ki. Ennek oka, fejti ki Bodnár, Bakócz Tamásig vezethető vissza, aki 1513-ban oly módon erősítette meg a magyar prímás jogkörét, hogy a más országokban szokásos püspöki, majd érseki bíráskodási szint fölé Magyarországon egy még magasabb, prímásit hozott létre. X. Leó ezt bullában erősítette meg, amely bulla alapján a mai napig, az Esztergomi Érsekségen két bíróság működik. Ezek közül a prímási, történelmi okokból, az összes magyar érsekség föllebbviteli fóruma. E sajátos magyar privilégiumot nagy erőkkel legutóbb Ferenc József szerette volna letörni, aki azonban a vatikáni jó kapcsolatait megmozgatva sem ért el eredményt. Annak persze akadálya nincsen, hogy valaki Magyarországról eleve a Rota Romanához nyújtson be egy fellebbezést, csak épp nem ez a gyakorlat.

Ha már a kivételek szóba kerültek, Bodnártól megtudjuk: Ausztriának a Szentszékkel 1934-ben kötött konkordátuma alapján, bizonyos esetekben, például egyházi ingatlanszerzéskor, a polgári hatóságoknak figyelembe kell venniük egyházi szabályokat is. Németországban még nagyobb a kapcsolódás az egyházi és a világi jog között, tekintettel arra, hogy az állam után a katolikus és evangélikus egyházak a legnagyobb foglalkoztatók. Együttesen 1,5 millió embernek adnak munkát, jellemzően szociális és oktatási területen. Az egyházak a betegápolást, az idősgondozást vagy a tanítást hitbéli kötelezettségüknek tekintik, a német állam – a Weimari köztársaságban gyökerező okok miatt – pedig elfogadja, hogy e tevékenységek a vallásgyakorlás részét képezik. Így, az állam és az egyház szétválasztásának elvét követve, az állam nem szól bele a kollektív egyházi munkajogi viszonyok szervezésébe. E téren egyházi bíróság jogosult dönteni. Ám az egyedi esetekben, például egy elmaradt fizetést vitatva továbbra is a polgári bíróság az illetékes.

Beszélgetésünk végén Bodnár Zoltán utal arra is, hogy a Szentszéken az utóbbi időben a nők és a civilek szerepe jelentősen megerősödött. Házassági ügyekben immár nő tölti be a Rota Romana kötelékvédő pozícióját, ami hatalmas fordulat egy olyan szervezetben, amelynek nemhogy női, de világi tagja sem volt korábban. A paradigmaváltó Róma baráti viszonyban egymást támogató advokátusi közegének inspirációját az ügyvéd nem titkolja, hogy szívesen fordítaná itthon a szakmai közösség javára. Tagja a Fejér Megyei Ügyvédi Kamarának, amely Mikó Péter távozását követően elnökválasztás előtt áll. Mint fogalmaz, ideje volna erősíteni az ügyvédi érdekek védelmét, javítani a hivatás presztízsét, új módokon támogatni a kamarai tagok mindennapi munkáját. Amellett, hogy érdemes volna pár újdonságot is meghonosítani. Például, a budapesti kamara mintájára, kamarai választott-bíróságot életre hívni, a gyors és szakszerű gazdasági vitarendezés érdekében.