Akár a diéta is lehet megoldás az ételintoleranciára

Sok ember jár orvosról orvosig, esik át számos emésztőrendszeri vizsgálaton, de a puffadásos, székrekedéssel vagy hasmenéssel, máskor gyomorfájdalmakkal, étvágytalansággal járó tünetek mögött nincs kimutatható szervi elváltozás. Ha a panaszok étkezéssel kapcsolatosak, a hátterében ételallergia vagy ételintolerancia is állhat. De mi a különbség?

Nem mindegy, hogy allergia vagy intolerancia

– Az ételallergia a védekező rendszerünk reakciója, és többnyire egyszerű beazonosítani, hiszen a tünetek viszonylag korán, olykor igen heves formában jelentkeznek. Gyermekkorban gyakrabban, felnőtt korban ritkán, leginkább halra, tojásra, tejre vagy mogyoróra alakul ki. Az ételintolerancia alattomosabb: a tünetek erőssége függ az elfogyasztott ételtípus mennyiségétől is, a panaszok pedig csak órákkal vagy egy-két nappal később alakulnak ki, ezért nagyon nehéz a mindennapokban az ok-okozati összefüggést felismerni. Amíg az ételallergiát az immunrendszer okozza, az ételintoleranciát az emésztőrendszer működési zavara váltja ki – világította meg a különbséget Izbéki Ferenc gasztroenterológus főorvos.

Laktózérzékenység

A legtipikusabb példája az ételintoleranciának a laktózérzékenység: a tejcukor nem tud felszívódni a bélből, mert a laktázenzim egy része eltűnt a szervezetből. Általában valamilyen vírusos fertőzés következtében pusztulnak el azok a bélhámsejtek, amelyeken a laktáz megtalálható. Lehetnek genetikai okok is a háttérben. Érdekes, hogy a magyarok genetikailag hajlamosabbak elveszteni a laktázenzimjüket, mint más népcsoportok. Eleve laktáz nélkül egyébként nagyon-nagyon kevesen születnek.

Lisztérzékenység

– A lisztérzékenység viszont ételallergia. Az ember a sikérben – más néven glutén – található fehérjére lesz allergiás. A mai búzáknak jóval magasabb a sikértartalmuk, mint mondjuk száz évvel ezelőtt volt. Emiatt ma jóval több gluténérzékeny ember van. Egy amerikai klinikán, ahol 1960 óta tárolnak fagyasztott vérmintákat, megnézték, mennyi a régiek között a gluténérzékenység, és bizony, a 2000-es évekbeli mintákhoz képest jelentősen kevesebb volt – mondta el a főorvos.

Hogyan táplálkozzunk?

Nyilván, ha valaki allergiás, vagy érzékeny valamilyen ételfajtára, azt ne fogyassza, hiszen így tünet- és panaszmentes marad. Azt azonban egyelőre tudományosan nem igazolták, hogy a különféle divatos diétáknak – például vegán vagy paleo – lenne előnyös hatása bizonyos betegségekben vagy szerepe azok megelőzésében. A diéták jelentősége sokkal inkább a tudatosságban rejlik: amíg figyelünk arra, hogy mit, mikor és hogyan eszünk, addig biztosan egészségesebben és kalóriaszegényebben táplálkozunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyerekek esetében némileg más a helyzet, hiszen a fejlődő szervezetben hiányállapot alakulhat ki, ha bizonyos ételcsoportokat kizárnak az étkezésükből. Az viszont kijelenthető, hogy a nagyipari élelmiszer-termelés és -előállítás összefüggésben áll azzal, hogy egyre több embert érint az ételintolerancia. Sokan nem is magára az élelmiszerre, hanem a belekerülő ízfokozóra, színezékre, tartósítószerre és egyéb adalékanyagokra érzékenyek. Rengeteg élelmiszerbe – még a kolbászba is – kerül cukor is, amiről ma már tudjuk, hogy a kokainnál is erősebb függőséget okoz. De ez már egy másik történet.