Így fogjunk hozzá az újrakezdéshez!

Erről tartott előadást nemrégiben Csíki Anna párkapcsolati tréner, házassági tanácsadó Hatásos újrakezdés címmel. Elhangzott, a kapcsolat felbomlásának okai mindenképpen meghatározók arra nézve, hogyan és mennyi idő alatt sikerül az elhagyott félnek az újjáépítés, egy azonban minden szakítás esetén biztos: a kapcsolatból kilépő, általunk elvesztett felet el kell gyászolni.

A párkapcsolat végén jelentkező gyász folyamata hasonlóképpen zajlik, mint egy szeretett személy halálakor érzett, „igazi” gyász esetében, ám szakításkor az a plusz teher is rajtunk van, hogy az, aki elment, mással még boldog lehet, esetleg valóban valaki más miatt lépett ki a kapcsolatból. Mi az, amit megélhettem volna még mellette vagy vele? Mi lesz a közös terveinkkel? Kérdések, amelyek foglalkoztatják az embert, és amelyeket újból és újból feltesz magának. Tegyék is, de ne sajnálják saját magukat túl sokáig, mert könnyen beleragadhatnak az önsajnálatba. És minél hosszabb időt töltenek benne, annál nehezebb lesz kijönni belőle! Szóval, érdemes megtartani a „temetési szertartást” és elengedni azt, aki már amúgy sincs velünk.

Elengedni mindenkit el lehet, a kérdés, csak az, hogy ez mennyi időbe telik. Fontos, hogy térben és lélekben egyaránt el kell engedni a távozott felet. Térben azzal, hogy nem találkoznak vele többet – lehetőségeikhez mérten rövid idő alatt szét is költöznek –, nem figyelik a közösségi oldalát, vagy követik a nyomát a mindennapokban. Lélekben pedig úgy, hogy nem gyötrik magukat azzal, mit csináltak rosszul, vagy mit kellett volna másként tenniük.

Hatékony módszer lehet az úgynevezett 90 napos diéta is: az első 30 nap lehet a kesergésé, a második 30 nap alatt azonban már vegyék észre, fedezzék fel újra a külvilágot maguk körül, és kezdjenek kimászni a gödörből, míg az utolsó 30 napban nyissanak és készüljenek akár egy újabb találkozásra. A diéta hosszát természetesen lehet módosítani. A lényeg, hogy határozzák meg, mennyi időt adnak saját maguknak a továbblépésre és ennek az időnek az elteltével tényleg lépjenek is tovább és érezzék jobban magukat! Akkor tudták igazán elengedni a másikat, ha képesek neki megköszönni mindent, amit tőle kaptak és azt, amivé ő általa váltak. Mindeközben pedig szervezzék újra az életüket, hiszen a mindennapok mennek tovább a maguk útján, és az új rutin kialakítása is segít az építkezésben.

Sokszor hangoztatják manapság a kellő önismeret szükségességét, ami az életben szinte mindenhez fontos. Tegyük fel magunknak a következő kérdéseket! Ki vagyok valójában? Mit vesztettem el magamból a másik távozásával? Milyen voltam valójában a kapcsolat előtt? Mik a félelmeim, és miért?

Félhetnek például az egyedülléttől, attól hogy nem eléggé szerethetők, vagy, hogy nem kellenek senkinek. Tarthatnak egy újabb elköteleződéstől, vagy attól, hogy olyanba futnak bele, akivel megismétlik a korábbi rosszul sikerült kapcsolataikat.

Amikor meg tudják válaszolni a maguknak feltett kérdéseket, ha kellően megismerték saját magukat és az elvárásaikat, akkor jöhet a konkrét újrakezdés. Ennek persze szintén megvannak a maga buktatói. Néhány jótanács: adjanak időt az ismerkedésre, legyenek türelmesek és – főleg a hölgyek – ne szaladjanak előre! A nők általában előbbre járnak egy kapcsolatban, mint a férfiak, akik csak egy kávézásra gondolnak, amikor a nők már a közös gyerekeket tervezik a fejükben. És amit tilos: sose beszéljenek az exekről a randevún!