Sosem késő leszokni – a dohányzás szenvedélye idővel szenvedést okozhat

Az igazán szenvedélyes dohányosok talán már unják, hogy időnként figyelmeztetik őket: tegyék le a cigarettát. Pedig megérné a leszokással járó kínszenvedés, mert lehet, hogy elejét vennék egy komolyabb betegségnek. (Még akkor is, ha a mai napig látni erős dohányos időseket, akik vígan élik napjaikat.) Egy megyei felmérés is arra mutat rá: a dohányfüstnek azért jelentős szerepe van bizonyos rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásában.

A füstmentes nap is a dohányzás szüneteltetésére ösztönöz. Egyes források szerint november 17-ére, más források szerint november 18-ára esik. A jelesnapok.oszk.hu szerint pedig e nap alapötlete Amerikából, Massachusetts államból származik. Arthur P. Mullaney kormányzó 1971-ben arra kérte az embereket, hogy egy napig ne dohányozzanak, és abból a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, támogassanak egy helyi középiskolát.

A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, s azt 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság is felkarolta. Egy évvel később minden állam csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, hogy a dohányosok egy napig bírják ki cigaretta nélkül. Így lett a mozgalom neve Smokeout day. Világméretűvé azután vált a dolog, hogy az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére minden november harmadik csütörtökét Füstmentes világnappá nyilvánították.

A Wikipédia szerint: november 17-e a füstmentes nap, amikor az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére azt hangsúlyozzák, hogy a dohányosoknak nincs joguk ártani nemdohányzó embertársaiknak.

A dátum is lényeges, ám eltörpül a kezdeményezés súlya mellett, amellyel a cél nyilván az, hogy a dohányosokat a leszokás felé tereljék. De legalábbis felhívják a figyelmüket arra, mennyire káros szokás rabjai, s ezzel nem csupán maguknak, hanem környezetüknek is árthatnak. Ez az ártalom mondjuk jelentősen csökkent a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól szóló törvény 2011-es módosítása óta. Ennek következtében lett tilos a dohányzás 2012. január 1-jétől a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben és a vendéglőkben, éttermekben.

A jogszabályváltozás pozitív hatását kiemeli az a nyilvános tanulmány is, amelyet tavaly készített a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a megye lakosságának egészségi állapotáról. Ebben a dohányzásról, az azzal összefüggésbe hozható betegségekről is szó esik. Fontos megállapítás már a tanulmány kezdetén, hogy a nőknél és a férfiaknál is a dohányzás okozza a halálozáshoz vezető megbetegedések jelentős részét, ezért kiemelten fontos a dohányzás megelőzése, a leszokás elősegítése. A férfiaknál a tüdőrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés országosan és megyében is. A nőknél a tüdőrák miatti halálozás gyakorisága kétszeresére emelkedett 2007-2013. között (náluk ez a második leggyakoribb daganatos megbetegedés).

A tüdőrák általánosan ismert legfontosabb okozója a dohányfüst, amely azonban sok más rosszindulatú daganatos megbetegedés (pl. húgyhólyag-, és gyomorrák) előidézője is. Becslések szerint a hazai halálozások mintegy 20-30%-a a dohányfüst miatt következik be. A várandósok 10-15%-a dohányzik a terhessége alatt, a 0-18 éves gyermekek 50-60%-át otthonában naponta mérgezik szüleik, rokonaik, a felnőtt lakosságban a nők 30, a férfiak 40%-a dohányzik – fogalmaz a tanulmány. A cigaretta első kipróbálása (tehát a passzív dohányzás aktívra váltása) 10-14 éves korban történik.

A megyében a 14-18 éves diákok 73%-a már kipróbálta a cigarettát, 23%-uk napi dohányosnak vallja magát (a heti és havi dohányzók aránya 7-7%). A középiskolások között többen a leszokást fontolgatják – derül ki a jelentésből.

Hogy mindez megdöbbentő-e vagy sem, döntse el az olvasó – az adatok mindenesetre önmagukért beszélnek.

Felzárkózó nők

A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa, Pápai-Székely Zsolt megerősítette: a dohányzásnak jelentős szerepe van a tüdőbetegségek és egyéb komoly betegségek kialakulásában. Hazánkban évente körülbelül 10 ezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak. A férfiaknál viszonylag stagnál a szám, ami eddig is magasabb volt, mint a nőknél, ám a szebbik nem sajnos kezd felzárkózni – mondta el a főorvos. Ennek oka, hogy míg 30-40 éve stigma volt, ha egy nő cigarettázott, ma ez divattá vált, főleg a fiatalok körében. Éppen ezért, bár a tüdőrák ma is inkább az idősebb korosztály betegsége, most már nem ritkák a harmincas éveikben járó páciensek sem. A leszokás minden esetben előnyös, és sosincs késő hozzá. Az érintettek a tüdőgondozókban is megkaphatják a megfelelő szakmai segítséget, ám a legfontosabb az elszánás – tette hozzá a főorvos, aki a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára is.