2027-től a katari földgáz is hozzájárulhat Magyarország energiabiztonságához (videó)

Reális esély van arra, hogy a jelenlegi szerződések lejártával, 2027-től Katarból is érkezhet földgáz Magyarországra, erről már zajlanak a tárgyalások a felek között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Mohamed bin Hamad bin Kászim asz-Száni sejket, katari kereskedelmi és ipari minisztert 2023. július 14-én

Forrás: MTI

Fotó: Hegedüs Róbert

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–katari gazdasági vegyes bizottság harmadik ülését megelőzően kiemelte, hogy a két ország közötti együttműködés legfontosabb területe az energiabiztonság lehet, aminek nyomán reális esély van arra, hogy 2027-től katari cseppfolyósított földgáz (LNG) is érkezzen Magyarországra.

Kiemelte, hogy erről már megkezdődtek a tárgyalások a két fél között, ugyanis miközben Magyarország észszerű energiapolitikát folytat és az ellátás biztonságára fókuszál, keresi a diverzifikáció lehetőségét is.

Szijjártó Péter a közel-keleti ország kereskedelmi miniszterével, Mohamed bin Hamad bin Kászim asz-Száni sejkkel folytatott tárgyalása előtt leszögezte, hogy a világgazdaság az utóbbi pár évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt, s ennek a helyzetnek azok az államok lehetnek majd a nyertesei, akik szoros együttműködést folytatnak a világ gazdaságilag növekvő térségeivel.

Senki sem vitathatja, hogy ma az Arab-öböl térsége a világ leggyorsabban fejlődő régiója, ezért a vele való együttműködés egyértelmű érdeke mindenkinek, aki a mostani nehéz körülmények közepette is növekedési pályán akarja tartani a gazdaságot

– szögezte le.

A katari–magyar együttműködés a gazdaságunk növekedése és energiabiztonságunk szempontjából is meghatározó lesz a jövőben

– mutatott rá.

Aláhúzta, hogy ennek az jó alapot ad, hogy 67 millió euróval tavaly megdőlt a Katarba irányuló magyar export rekordja.

„Ugyanakkor ez még azon a szinten van, amely bőven elég növekedési potenciált is biztosít a jövőre nézvést” – fogalmazott.

Közölte, kijelölték a növekedés területeit, amely az energia, a mezőgazdaság, az egészségipar, a védelmi ipar és az élelmiszer-biztonság lehet elsősorban, és ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy a vállalatközi együttműködések újabb lendületet kapjanak.

A miniszter tudatta, hogy jól haladnak a pénzügyi együttműködés fejlesztését célzó tárgyalások, és azt is hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt a beruházások kölcsönös védelméről és ösztönzéséről szóló megállapodás mielőbbi megkötésében.

„Itt az Európai Unió némi hátráltató megjegyzéseket tett, de azt hiszem, hogy ezeken is túl tudunk lenni, és mivel önök kötöttek már hasonló megállapodásokat más európai uniós tagországokkal, bízunk benne, hogy Magyarország sem marad ki majd ebből a sorból” – mondta.