válaszok

2021.01.10. 22:53

Hogyan érinti a brexit a magyar vállalkozásokat?

Az év elején hatályba lépett brexitmegállapodás jelentős változásokat hoz minden vállalkozás számára, amely üzleti kapcsolatban áll a szigetországgal.

A felek jövőbeli kapcsolatát rendező egyezmény alapvetően egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely az EU számára az egységes piac zsugorodását, míg az Egyesült Királyság számára szabályozási autonómiájának visszaállítását jelenti.

Az Egyesült Királyság frissen elnyert önállóságával az Európai Uniótól eltérően kíván szabályozni bizonyos szektorokat, hogy vonzóbb legyen a nemzetközi gazdasági szereplők számára. Az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos garanciák ellenére valószínű, hogy egyes területeken idővel más szabályozási, jogalkalmazási gyakorlat alakul ki az EU, illetve a szigetország hatóságai között. Ezért a két fél közötti kereskedelemben érintett vállalkozásoknak érdemes figyelemmel kísérniük a változásokat – mutat rá Novák Zoltán, a londoni irodával is rendelkező Taylor Wessing Budapest partnere. A cég csokorba szedte a legfontosabb változásokat, amelyek közül a legfontosabbakat válogatta ki a Magyar Nemzet, a teljesség igénye nélkül.

Vám- és kvótamentes kereskedelem

A megállapodás egyik pozitívuma a vám- és kvótamentes kereskedelmi forgalom biztosítása az EU és az Egyesült Királyság között. Ugyanakkor fontos körülmény, hogy vámmentesség csak akkor érvényesül, ha a szóban forgó áru helyi származását a kereskedők igazolni tudják. A vám- és kvótamentességre ugyanis kizárólag az Egyesült Királyságban, illetve az EU-ban gyártott vagy összeszerelt áruk esetében van lehetőség.

Ha a kérdéses áru nem felel meg az úgynevezett „eredetigazolási előírásoknak”, például mert nagyrészt harmadik országból származik, nem részesül vámmentességben.

Az Egyesült Királyság vámjogi szempontból mostantól harmadik országnak minősül, így megszűnik az áruk szabad áramlásának eddig megszokott gyakorlata is. A megállapodással ugyan a kulcsfontosságú ágazatokban (gépjárműipar, vegyipar, gyógyszeripar) a „szükségtelen akadályok” minimalizálásával igyekeztek biztosítani az áruforgalom folytonosságát, ettől függetlenül mind az EU, mind az Egyesült Királyság területére importált áruk forgalomba hozatalához meg kell felelni a hatályos előírásoknak. Azoknak a vállalkozások pedig, amelyek szigorúan szabályozott termékeket – például mezőgazdasági, élelmiszeripari, gyógyszerészeti és orvosi eszközöket, kozmetikai termékeket, valamint speciális vegyi anyagokat – adnak-vesznek, az EU-ban és az Egyesült Királyságban hatályos termékmegfelelőségi és engedélyeztetési eljáráson is át kell esniük.

Megszűnik a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása

Az EU-ban székhellyel rendelkező vállalkozások a főszabály szerint elveszítik a szolgáltatásnyújtás jogát az Egyesült Királyságban, és viszont. A megállapodás ugyanakkor garantálja a nemzeti és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét: vagyis a másik fél befektetői számára nem lehet kedvezőtlenebb elbánást biztosítani vállalkozás indítása és működtetése terén, mint amit a hazai befektetők, vagy – ha az kedvezőbb – harmadik országbeli befektetők élveznek. Ahogyan a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások (befektetés, biztosítás) esetében is megszűnik a szabadpiac.

A jövőben a szigetországban bejegyzett vállalkozások kizárólag tagállami vagy egyedi EU-s engedély alapján nyújthatnak szolgáltatásokat a belső piacon.

A brexitmegállapodás egyébként részletesen rendezi egyes szakmai és üzleti szolgáltatások helyzetét (jogi, könyvvizsgálói), illetve külön szabályozza a szállítmányozási és telekommunikációs, digitális, kutatási-fejlesztési és egyéb szolgáltatások sorsát.

A brexittel megszűnik a munkavállalás szabadsága is a szigetország viszonylatában. A multinacionális vállalatok szempontjából fontos, hogy ez a változás nemcsak az állandó munkavállalókra, de a kiküldetésben dolgozó vagy rövidebb időtartamú megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyekre is kiterjed. Míg a szellemi tulajdonjoggal összefüggő kérdéseket a brexitmegállapodás a nemzetközi kereskedelmi egyezményekben szokásos módon rendezi.

Változik a viták rendezése is

Jelentős hatással lesz a brexit a potenciális jogvitákra is.

Amennyiben a vita szerződésen alapul, és a szerződés joghatósági kikötést tartalmaz – akár választott bíróság, akár uniós vagy brit bíróság illetékességének rögzítésével –, akkor a rendelkezést a bíróságoknak ugyanúgy el kell ismerniük, mint eddig.

Az eljárást le kell folytatniuk, és a kikötött fórum által hozott döntéseket végre kell hajtaniuk. Ezt hatályban lévő nemzetközi egyezmények biztosítják. Szerződésen kívüli jogvita (például baleseti kártérítés) esetén viszont új helyzetre kell felkészülni. Míg az európai uniós szabályok alapján a károkozó mindig perelhető a saját lakóhelyén, a Brexitet követően az angol bíróságok elutasíthatják a brit állampolgár ellen indított kártérítési pert, ha a károkozás nem a szigetországban történt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!