Nagy kihívás előtt állunk

2018.07.13. 15:01

Palotai Dániel: a demográfiai fordulat is feltétele a sikeres felzárkózásnak

A családtámogató programok további célzott fejlesztésére és ezen keresztül a demográfiai fordulat elérésére is szükség van ahhoz, hogy hazánk évtizedeken átívelően is egy sikeres nemzet képét mutathassa – egyebek közt erre hívta fel a figyelmet Palotai Dániel.

A Magyar Nemzeti Bank főközgazdászával és ügyvezető igazgatójával az origo.hu hírportál azután készített interjút, hogy a jegybank a héten bemutatta 180 pontból álló versenyképességi javaslatát.

Mióta és miért foglalkozik az MNB a versenyképesség kérdésével?

Számos sikeres ország évtizedes tapasztalata mutatja, hogy a tartós gazdasági fejlődéshez és felzárkózáshoz erős versenyképességi politikára van szükség. A Magyar Nemzeti Bank 2015 óta prioritásként kezeli Magyarország versenyképességének mélyebb elemzését, és ennek alapján a versenyképességi javaslatok megfogalmazását. 2016-ban mutattuk be a Versenyképesség és növekedés című kötetünket, 7 területen 50 konkrét javaslatot ismertetve, amelyek irányába tett lépések érdemben hozzájárulhatnak Magyarország versenyképességének javulásához. 2017-től publikáljuk az MNB Versenyképességi jelentését, amelyben átfogó és objektív képet kívánunk adni Magyarország versenyképességéről. Műhelymunkánk újabb eredménye az a 180 pont, amelyet ezen a héten tettünk közzé és mutattunk be a Nemzeti Versenyképességi Tanács részére.

Miről szól a jegybank frissen közzétett 180 pontos programja?

A 180 pontos versenyképességi javaslatunknak az a célja, hogy segítsen olyan versenyképességi reformok kidolgozásában, amelyekkel 2030-ig érdemben megközelíthetjük Ausztria gazdasági fejlettségi szintjét. A rendszerváltás óta eltelt közel három évtizedben, az elmúlt évek kivételével alig volt olyan időszak, amikor az egyensúly és növekedés egyszerre jellemezte a gazdaságot és így a gazdaságpolitikának megvolt a mozgástere, hogy a hosszú távú felzárkózáshoz fontos versenyképességre összpontosíthasson. Ez a műhelymunka 14 területen ad helyzetértékelést, jelöl ki célokat, és kínál lehetséges válaszokat Magyarország fenntartható felzárkózása érdekében.

A rendkívül terjedelmes javaslatcsomagban melyik a legnehezebb terület?

Véleményem szerint ma Európa és ezen belül Magyarország egyik legnagyobb kihívása a kedvezőtlen demográfiai helyzet.

A népesség öregedésének és fogyásának megfordítása nélkül aligha számíthatunk sikeres felzárkózásra. A gazdaság motorját az aktív és dolgozó emberek jelentik, az általuk fizetett adók biztosítják a költségvetés és a társadalombiztosítási rendszerek, így a nyugdíjrendszer egyensúlyát. Az aktív korú lakosság arányának csökkenésével egyre nagyobb teher hárul majd a dolgozókra, ami a gazdaság lassulásával, az adóterhek aránytalanná válásával, valamint a több generációt összekötő elosztórendszerek egyensúlyának felborulásával járhat.

Hogy áll Magyarország a demográfiai mutatókban?

Hazánkban a termékenységi ráta az 1980-as évek eleje óta jelentősen csökkent, történelmi mélypontját (1,23) 2011-ben érte el. A 2010 utáni kormányzás – nemzetközi összevetésben is – igen bőkezű családpolitikai támogatásainak, valamint a gazdasági kilátások folyamatos javulásának köszönhetően 2012-től folyamatos emelkedés látszik. 2016-ra e ráta már 1,5 fölé emelkedett, de továbbra is elmarad a társadalmi reprodukcióhoz szükséges 2,1-es értéktől (amelyet jelenleg egyik uniós ország sem teljesít). Az alacsony születésszám és a népesség öregedése következtében egyre emelkedik az úgynevezett időskori függőségi ráta. Ez azt mutatja meg, hogy egy munkaképes korú lakosra hány 65 évnél idősebb jut.

Az aktuális előrejelzések szerint – ha nem tudunk ezen radikálisan változtatni – 2030-ra 5-600 ezerrel, 2060-ra közel másfél millióval kevesebb munkaképes korú ember lehet Magyarországon, és ezzel párhuzamosan a függőségi ráta közel duplázódhat, tehát minden dolgozónak kétszer ennyi nyugdíjas korúról kell majd gondoskodnia.

Lehet egyáltalán változtatni a demográfiai folyamatokon?

Láttuk és látjuk, hogy lehet, de gyorsan kell cselekedni. Hogy képletesen fogalmazzak: senki nem tud 10 vagy 15 éves gyermeket szülni, tehát azok, akik 10 vagy 15 éve nem születtek meg, mindig is hiányozni fogank a korfából. Legalább egy-két évtized kell ahhoz, hogy a kedvező változások a gazdaság értékteremtő képességében is megmutatkozzanak, hiszen a gyermeket előbb fel kell nevelni és taníttatni ahhoz, hogy tudásával hasznosan szolgálhassa a közösségét.

Úgy véljük, hogy az adórendszernek a jelenleginél is hangsúlyosabban, illetve hatékonyabban kell a demográfiai fordulatot segítenie.

Az elmúlt években számos intézkedés támogatta a gyermekvállalást és a nagycsaládosokat, például a családi adóalap-kedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény vagy a GYED Extra bevezetése. De ennél is lehet még tovább menni. Az anyagi támogatások mellett sokat segíthet a gyermekvállalás népszerűsítése, a családosok mindennapi feladatainak könnyítése is, például a bölcsődei rendszer fejlesztése, a hosszabb ügyeletek biztosítása, vagy a nyári táborok, a családbarát munkahelyi környezet és a részmunkaidős foglalkoztatás fokozott támogatása. De kifejezetten ösztönzőnek gondoljuk, ha a pénzügyi családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemei követnék a dinamikus bérnövekedés ütemét. Az MNB-ben dolgozunk még további javaslatokon is, amelyek az adórendszert még hatékonyabban támogatóvá tehetik a demográfiai fordulat számára.

Az lenne az igazi, ha 2030-ra legalább százezerrel emelkedne a nagycsaládosok jelenleg mintegy 200 ezres száma.

Tudna még példát mondani a gyermekvállalás további ösztönzésére?

Miért ne változtassunk azon, hogy éppen a népesség öregedésének talán legjobban kitett nyugdíjrendszerünk nem támogatja a gyermekvállalást?

A jelenlegi rendszerben – a kieső munkában töltött idő és sok esetben alacsonyabb keresetek miatt – éppen azok az édesanyák számíthatnak a legkisebb nyugdíjra, akik a legtöbb és legképzettebb munkaerőt biztosítják a nemzetgazdaság számára. A gyermekvállalás nyugdíjrendszerben történő elismerése, a gyermekvállalás többletköltségeinek utólagos elismerésével egyszerre lenne méltányos és a gyermekvállalást ösztönző.

Ennek megvalósítása természetesen különösen alapos és körültekintő kidolgozást igényel.

Ön szerint a programjuk milyen fogadtatásban fog részesülni a kormány oldaláról?

A Magyar Nemzeti Bank vezetése már 2015-ben elfogadta a kormány felkérését, hogy a rendelkezésére álló szakmai tudással segítse Magyarország versenyképességének erősítését. Az azóta megfogalmazott összes javaslatunkkal, így e 180 ponttal is hazánk javát szeretnénk szolgálni, és örülünk, ha közülük minél több termékeny talajra hullik. Egy pozitív példát már említhetek is: az Országgyűlés elé benyújtott jövő évi adócsomag megszüntetné az egészségpénztárakba fizethető béren kívüli juttatás adókedvezményét. A 180 pontunk között viszont arra tettünk javaslatot, hogy az egészségpénztári be- és kifizetéseket célzottan ösztönözzük. Jó volt azt olvasni az elmúlt napok nyilatkozataiban, hogy az eredeti elképzelést még felülvizsgálhatja a Pénzügyminisztérium.

Borítókép: Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója előadást tart egy konferencián 2014 novemberében.

MTI Fotó: Soós Lajos

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!