Jó pontot érhet a gémeskút: Rövid időn belül postázzák a nagyobb gazdáknak a kézikönyvet

A rendezvényre zsúfolásig megtelt a Civil Központ színházterme, jelezve, hogy a kérdés ugyancsak foglalkoztatja a gazdákat, hiszen az idén találkoznak először a zöldítés gyakorlati követelményeivel. De nem csak a hazai gazdálkodók, az Európai Unióban is most ismerkednek a részletekkel, s alkalmazzák először az új rendszert. De mi is az a zöldítés? Nagyon leegyszerűsítve, arról van szó, hogy a támogatás egy részét a környezet védelmével kapcsolatos célok megvalósítását segítő intézkedésekre kell felhasználni.

Papp Gergely elmondta: hektáronként 81 euró a zöldítési támogatás összege.

A témáról Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese tartott előadást. Mint elmondta, a Magyarországra érkező uniós támogatásnak mintegy 40 százaléka a közös agrárpolitikai rendszer, a Kap keretében érkezik hozzánk. Egy része a vidékfejlesztést szolgálja, a másik pedig a mezőgazdasági termelőknek szánt közvetlen támogatás, aminek 30 százalékát – mintegy 120 milliárd forintot – az idei évtől kezdve zöldítésre kell fordítani. A gazdák számára eddig is járó, hektáronkénti 226 euró területalapú támogatás összege ezzel nem változik, abból 145 euró lesz a területalapú-, s 81 euró a zöldítési támogatás. Az utóbbi megszerzéséért azonban eleget kell tenni néhány követelménynek. A kölcsönös megfeleltetés keretében eddig is elő volt írva 18 – a környezet és például a madarak védelmével kapcsolatos – jogszabály, azokhoz most újabb három kapcsolódott.

Gazdasszony palántákkal. A környezet- és természetvédelmet szolgáló 18 jogszabály mellé mostantól újabb három társult. Fotó: Thinkstock

A zöldítés követelményeként jelölték meg a terménydiverzifikációt, az ökológiai célterületek létesítését (Efa), valamint azt, hogy az állandó rét – legelő – gyep területe országos, s nem gazdálkodói szinten, nem csökkenhet öt százaléknál nagyobb mértékben. A növénytermesztés diverzifikációjával kapcsolatos követelmények teljesítéséért annak a gazdának, akinek 10 hektárnál nagyobb szántóterülete van, legalább két, ha pedig 30 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik, három különböző növényt kell termesztenie.

A harmadik követelményt azoknak a gazdáknak kell teljesíteni, akiknek 15 hektárnál nagyobb szántóterületük van, nekik a terület 5 százalékával egyenértékű ökológiai célterületet kell kialakítaniuk. A rendelet pontosan meghatározza, hogy mi számít ökológiai célterületnek. Az például egy fasor, vagy különálló fa, táblaszegély, s valamilyen tájképi elem, például a gémeskút. Ezek mindegyikének megvan a saját Efa értéke, de tájképi elemekből valószínűleg egy gazdálkodó sem tudja majd összegyűjteni a szükséges 5 százalékot, hiszen ahhoz 100 hektáron például kétezer gémeskutat kellene létesíteni.

Ahhoz, hogy teljesíteni tudja ezt a követelményt is, a gazdálkodóknak lehetőségük van parlagon hagyni egy adott területet, esetleg nitrogén megkötő növényeket termeszteni, vagy úgynevezett másodvetést telepíteni. Azt, hogy a követelményeket teljesítik-e a gazdák, a kifizető ellenőrizni fogja.

A tudnivalók megismeréséhez több segítséget is kapnak a gazdák a NAK-tól. Minden nyolc hektárnál nagyobb területen gazdálkodónak két héten belül postázzák a zöldítési gazdálkodói kézikönyvet, továbbá a kölcsönös megfelelés megváltozott szabályait összefoglaló kötetet. A nitrátos területen gazdálkodók pedig a falugazdászoktól kapják meg az őket érintő kézikönyvet. A tudnivalók egyébként a NAK honlapjáról is letölthetők, a végleges jogszabályok megjelenését követően pedig az érdeklődők a honlapon működtetett kalkulátorokon is kiszámolhatják, mennyi támogatásra jogosultak, illetve megfelelnek-e a támogatási feltételeknek. S természetesen minden problémában számíthatnak a gazdák a falugazdászok segítségére.