Ha kipusztulnak a méhek, kihal az emberiség!

A becslések szerint a pillangók 53, a bogarak 49, a méhek 46 és a legyek 25 százaléka halhat ki az elkövetkező években. Minden pánikkeltés nélkül, abból valóban világméretű katasztrófa lehet, ha eltűnnek a beporzásért felelős rovarok, és egyes becslések szerint egy évszázadon belül akár minden rovar eltűnhet a Földről – szembesültünk a kihívással a fehérvári méhésztalálkozón. Ha eltűnnek a rovarok, nem lesz, ami a haszonnövényeket, gyümölcsöket beporozza, s emiatt csökkenhet majd a termés, és élelmezési problémák alakulhatnak ki.

A rovarpusztulás három fő okát a globális felmelegedésben, a mezőgazdaság által használt vegyszerekben és a rovarok élőhelyének átalakulásában jelölték meg a tudósok. A rovarok fokozatos eltűnésének első érezhető következménye a fecskék számának csökkenése. Amint megtudtuk: Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók. Az eszünk, a szemünk, a fülünk, az orrunk, a nyelvünk és a szívünk is azt diktálja, hogy fokozottan figyeljünk a beporzókra, mert nélkülük elképzelhetetlen az emberhez méltó élet a „kék bolygón”.

– A tökéletes termeléstechnológiát 1994-ben a többlettermelés érdekében kerestük – emelte ki nemrégiben Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke egy fehérvári szakmai napon –, 2019-ben viszont a méheink életben tartása a tét.

Hazánkban a vetésterület 50 százaléka méhlegelő. A méhcsalád- összeomlásokat korábban a helyi rossz gyakorlat okozta, míg a múlt évben az ijesztő módon országos szintűvé vált repce és a napraforgótáblákon alkalmazott rovarirtó csávázószer. Az OMME júniusban azonnal jelezte mindezt az agrárminiszternek és a méhészeknek. A párbeszéd azonnal megkezdődött. Bross Péter a megtett javaslatok sorában a 25 Celsius-fok feletti permetezések tiltását, méhkímélő technológiák bevezetését, neonikotinoid stopot, a növényvédő szerek nyomon követését és a Nébih ökotoxikológiai laboratórium létrehozását hangsúlyozta előadásában. Kitért az e-permetezési napló

bevezetésére, az európai uniós gyakorlat adaptálására (nappali, illetve szerkombináció), arra, hogy 2019 legyen a beporzók éve. Továbbá a Közös Agrárpolitika (Kap) 2020-as rendelettervezetére, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának megerősítésére (a meglévő laboratóriumi eszközpark fejlesztésére), a gazdáknak szervezett kötelező tanfolyamokra és a méhmonitoring kutatás fontosságára.

Javaslataik nyomán félsikerről számolt be. Nagy István agrárminiszter január végi üzenetéből kiderült, hogy a kérések közül mi az, ami biztosan megvalósul. Bevezetik az e-permetezési naplót, az idei esztendőt a beporzók évének nyilvánítják, a magyar viszonyoknak megfelelően adaptálják az európai uniós gyakorlatot, bevezetik a neonikotinoid stopot, nyomon követik a növényvédő szerek mozgását, létrehozzák a Nébih ökotoxikológiai laboratóriumát. A tárgyalások folytatódnak.

– Nagyon fontos, hogy a méhészek minden káreseményt haladéktalanul bejelentsenek, és tartsák be a vándorlási jogszabályokat! – húzta alá a szakember a jövőre vonatkozóan.

– Egyesületünk fokozza lobbimunkáját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara irányába.

Bross Péter a mézpiacról is szólt előadásában. A többi között elmondta: a nemzetközi méhészeti ágazat legnagyobb problémája, hogy hovatovább természetessé vált a határtalan méhcsaládonkénti termésátlag és a minimum értékesítésiár-nélküliség, s ezáltal a becsületes, keményen dolgozó méhész jövőjének teljes tönkretétele. A mézpiac összeomlásának alapvető oka: a piac manipulálása a mézhamisításon, az eredethamisításon keresztül a végső mézfogyasztók becsapásán át. A méhészek Észak- és Dél-Amerikából, Európából és Ausztráliából is jelezték tavaly, hogy a jelenlegi méz-árszinten, amit a hamisított mézekkel való verseny eredményezett, nemhogy fejleszteni, de még termelni, megélni sem tudnak. Ausztráliában például a hamis mézek 70 százaléka Kínából származott.