Feltámad a mohai Ágnes!

Már csak egy hivatalos papírra várnak, amúgy az összes engedélyt beszerezték. Ha ez is megérkezik, elkezdhetik a munkásfelvételt és hosszú szünet után ismét elindulhat a forrás vizének palackozása – mondta el érdeklődésünkre Tóth Attila, a mohai Ágnest feltámasztani készülő cégcsoport képviselője.

Az üzem lényegében készen áll az indulásra, már több próbagyártást is végeztek, és – reményeik szerint – a jövő hónapban már üzemszerűen is megindulhat a nagy múltú ásványvíz palackozása – tudtuk meg tőle. A kicsiny Moha két dologról ismert a megye határain túl is. Az egyik a tikverőzés néphagyománya, a másik az ásványvíz. A kivételes vizet adó kút már a középkorban ismert volt. Nevét a foldbirtokos Kempelen Imre adta édesanyja, Bajzáth Ágnes után. A sokasodó megrendelések hatására 1880-ban épült föl az első palackozó. A rendszerváltást követően több gazdája is volt a Moha határában fekvő, árnyas telephelynek.

A mohai palackozó. Évszázados platánsor között vezet ide az út, s az udvaron is öreg fák állnak. Háttérben az üzem épülete (Fotó: B. Kiss László)

A palackozó akkori tulajdonosa ellen 2008 januárjában – hitelezői kérelemre – indult felszámolási eljárás. Azóta a „mohai Ágnes” eltűnt a boltok polcairól, a kutak vizének kitermelése szünetelt. Sokan nem értették, miért nem talál hosszú évekig új gazdára a két kutat és a palackozó épületét magában foglaló telephely. Erre olyan magyarázat is született, miszerint a mohai forrás ásványi anyag tartalma túlságosan magas, a piacon pedig az alacsony ásványianyag tartalmú vizek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet.

A kérdésre, kinek köszönhető megyénk eme nagy értékének újbóli kiaknázása, azt a választ kaptuk, hogy a mohai palackozó – szemben több más hasonló üzemmel – nem került külföldi kézbe. A palackozás tervezett újraindítása egy magyar tulajdonú cégcsoportnak köszönhető – hangzott Tóth Attila válasza. A mohai Ágnes forrás iránt – elmondása szerint – egyébként arab és kínai befektetők is érdeklődtek.