Még pénzt is adnak a tanácson, a segítségen kívül

- Újszerű minisztérium egyik vezetője. Olyané, amely egyaránt foglalkozik a külgazdasággal és a külügyekkel? Mi ennek az értelme?

- A gazdasági szempontból legsikeresebb országokban szinte mindenhol integrálják a külgazdaságot a külüggyel. A klasszikus diplomáciája Magyarországnak már évszázados hagyományokkal rendelkezik, most van egy olyan történelmi lehetőségünk, hogy a miniszerelnök úr, illetve a külgazdasági és külügyminiszter úr egy olyan stratégiát fektetett le, mely ötvözi a klasszikus diplomáciát a kultúrdiplomáciával és a gazdaságdiplomáciával. Gyakorlatilag mindenki, aki az államigazgatásban akár kultúrdiplomáciával, akár külgazdasággal vagy diplomáciával foglalkozik most először egy tető alatt, a külügyi és külgazdasági minisztérium égisze alatt tud dolgozni, s ugyanabba az irányba vinni a dolgokat. A klasszikus diplomácia továbbra is prioritás, a kulturdiplomácia erre ráépül. A kultúrdiplomaták tudják érdekesebbé, hitelesebbé tenni az üzeneteinket. A külgazdaság az, ami nemzetgazdasági érdekeket fog képviselni, az, ami munkahelyeket teremt Magyarországon, exportlehetőséget hoz létre, bevonzza a külföldi befektetőket.

- Miniszterhelyettesként melyik áll közelebb a szívéhez a külügy és a külgazdaság közül?

- Én egyértelműen gazdasági szakember vagyok, és ezért jöttem ide a minisztériumba a miniszterelnök és a miniszter úr kérése. Huszonegy évet töltöttem a privátszektorban, és nagyon sok helyén - hét országban - éltem a világban az elmúlt 21 évben. Amit én hozok az a nemzetgazdasági érdekek képviselete a külpiacokon. Abban bízok, hogy tudok segíteni. a prioritások meghatározásánál, a szervezeti keretek felállításában, illetve annak a háttér intézménynek a megteremtésében, ami reményeim szerint a hazai vállalkozásokat fogja segíteni. Olyan háttérintézmény jött létre, ami ugyancsak történelmi lehetőség, nem volt ilyen korábban. A Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és az EXIM, így közösen támogatják a külgazdasági szempontok érvényesülését. Most már el tudjuk mondani, hogy egyablakos módszerrel a hazai kis- és középvállalkozókat, illetve a külföldi befektetőket is gyorsan, hatékonyan tudjuk kiszolgálni. Nem volt ilyen korábban, és még pénzt is tudunk adni az EXIM révén mindenkinek, aki ezeket a nemzetgazdasági célokat szolgálja.

- A miniszterelnök 10 ezer exportképes céget szeretne látni a közeljövőben. Ezzel képest a jelen állás szerint 1-2 ezer exportképes cégünk van...

- A középtávú célunk valóban az, hogy 10-12 ezer olyan cég legyen,akik exportképes tudással, termékekkel, szolgáltatásokkal tudnak a nemzetközi piacokra kilépni. Jelenleg a a Nemzeti Kereskedőház ZRt. adatbázisában kb. 1500 ilyen cég szerepel. S 2000-2500-ra becsüljük azoknak a számát, akik összességében jelenleg is exportálnak. Ez kevés. Éppen ezért próbálunk olyan programokat csinálni, mint az Exportra fel! nevű program, amit mostanában kezdtünk az EXIM-mel. Azt a célt szolgálja, hogy noszogassuk a vállalkozásokat, hogy merjenek kilépni a piacra. A pénz nem lehet akadály, mert az EXIM nagyon versenyképes pénzügyi konstrukciókat kínál. Félni sem kell, mert biztosítja tudja ezeket a hiteleket, ha jó az ötlet, és valóban versenyképes. Tréningeket is csinál a kereskedőház. Minden azt a célt szolgálja a struktúrában, hogy ha egy kis-vagy középvállalkozónak egy jó ötlete, terméke, szolgáltatása van, igenis, merjen kérdezni, és az esetek túlnyomó részében tudunk megoldást kínálni.

- Melyek lehetnek a célországok? S melyek azok az iparágak, amelyek az legnagyobb eséllyel lépnek a külpiacra?

- Magyarország gazdasága elég pici, a világgazdaságnak a 0,24 százalékát adjuk. Mi a nagy trendeket nem tudjunk befolyásolni. Éppen ezért, olyan piaci szegmenseket kell találni,ahol sikerrel tudunk versenyezni. Az energiaszektorban a legnagyobb erőműveket nem tudjuk felépíteni, és nem is hagynak szóhoz jutnia a kínai, az amerikai vagy a francia nagyvállalatok minket. Viszont az olyan kisebb vagy közepes városokban, ahol nem megoldott az energiaellátás, ott már tudunk gázturbinákat, erőműveket, akár vízerőműveket építeni. Tudunk vízgazdálkodási know how-ot tátadni, tudunk szennyvízkezelést, hulladék újrahasznosítást ajánlani, tudunk infrastruktúrát építeni. Nagyon jó az oktatás exportunk is, nagyon sok külföldi diák jön ide, akik kiváló diplolomával fognak rendelkezni. De sorolhatnám a mezőgazdasági termékeinket: a jó minőségnek mindig van piaca. A számítástechnikai, kommunikációs szektor is nagyon komolyan, részt vesz az exportunkban. 21 százalékban. hogy ha az elektronikai iparral együtt veszem.. És ezek a termékek már a világpacra születnek. A számítástechnikában szinte mindig az angol az alapnyelv, és így ha már angolul készül egy számítástechnikai programunk, akkor az szinte a világ minden részén meg tudja állni a helyét. A járműipar pedig kiemelkedik minden iparág közül. ebben is egyre erősebbek vagyunk, s messze nem telített még a piac. Arra kell figyelnünk, hogy elegendő jó szakembert tudjunk képezni. Ezért örülök annak, hogy Magyarországon a duális képzés is lendületet kapott és most már több mint két év nagyon sok cég folyamatos párbeszédetfolytat a szakközépiskolákkal, és az egyetemekkel annak érdekében, hogy ne csak rövidtávon, de közép- és hosszú távon is legyen elegendő jó szakember.