Négy százalékos növekedés volt tavaly az agrárszektorban

- Már folyik a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak tervezése, ahol az EU-s fejlesztési források legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, a mezőgazdaságban konkrétan a termelésbővítésre és az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztésére kívánják fordítani -jelentette be szerdán egy, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatósága és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) megyei szervezete által a Civil Központban rendezett agrárfórumon Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke.

A NAK a következő uniós ciklusban közreműködő szervezet lehet a közös agrárpolitikában egy körvonalazódó kormányzati terv szerint - mondta Győrffy Balázs, a köztestület országos elnöke a fórum előtti sajtótájékoztatón. Közölte: szerint a kamarai közreműködés révén a gazdasági racionalitás és a tagság érdekei is sokkal jobban érvényesülnének, egy kevésbé bürokratikus, gazdabarát rendszer kiépítését tűzték ki célul.

- Arra törekszenek, hogy a tagdíjjal azonos szolgáltatást nyújtó kamarát építsenek ki, s vállalták, hogy a kamarai kártyán keresztül a kötelező tagsággal 11 ezerről 370 ezresre nőtt tagság nagyságában rejlő erőt kiaknázzák , így olcsóbban és könnyebben lehet majd többek között üzemanyaghoz, vetőmaghoz, műtrágyához és banki forrásokhoz jutni - tette hozzá a kamarai elnök.

A hazai agrárgazdaság tavalyi kibocsátása jelentős mértékben, 4 százalékkal nőtt 2012-höz képest, s ez 2 300 milliárd forintos kibocsátást jelent. 2010-hez képest a növénytermesztés 39, az élőállat-tenyésztés és az állatitermék-előállítás 28 százalékkal nőtt, az agrárexport pedig a tavalyi 8,2-8,3 milliárd eurós teljesítménnyel várhatóan az eddigi legmagasabb lesz. Ehhez képest az import aránya csökken, négymilliárd euró fölött volt. Az export szerkezete is megváltozott: lényegesen magasabb feldolgozási szintű, magasabb hozzáadott értékű termékeket értékesítettek a magyar termelők külföldre - hangzott el a fórumon.